Baptism - Grim Arts of Melancholy (Northern Heritage, 2008) >>
Behexen - My Soul For His Glory (Hammer of Hate, 2008) >>
Funeral Procession - The Red Vine Litanies MCD (Van, 2008) >>
Leviathan - Massive Conspiracy Against All Life (Moribund Records, 2008) >>
The Devil’s Blood - Come, Reap MCD / The Graveyard Shuffle Ep (Van, 2008) >>
Arghoslent - Hornets of the Pogrom (Drakkar Productions, 2008) >>
Arckanum - Antikosmos (Debemur Morti Productions, 2008) >>
Nyktalgia - Peisithanatos (No Colours Records, 2008) >>
Impiety - Dominator MCD (Pulverised Records, 2008) >>
Infernal Execrator - Antichrist Execration MCD (Pulverised Records, 2008) >>
Disloyal - Prophecy (No Colours Records, 2008) >>
Nebiros - Kurwa Satana (No Colours Records, 2008) >>
Evol - The Saga Of The Horned King/Dreamquest DCD (No Colours Records, 2008) >>
Urfaust - Drei Rituale Jenseits Des Kosmos MCD (Debemur Morti Productions, 2008) >>
October Falls - The Womb Of Primordial Nature (Debemur Morti Productions, 2008) >>
Scratching Soil - Separatism (Stygian Crypt Productions, 2007) >>
Tears Of Mankind - Without Ray Of Hope (Stygian Crypt Productions, 2006) >>
Liholesie - Vedanya (Visions) (Stygian Crpyt Productions, 2007) >>
Amber Tears - Revelations Of Renounced (Stygian Crypt Productions, 2006) >>
Kimaera - Ebony Veiled (Stygian Crypt Productions, 2006) >>
Karcinoma - The Night...Apogees Of Madness (Stygian Crypt Productions, 2007) >>
Griefer - Brute Force (Deterrent Industries, 2007) >>
Lyrinx - Nihilistic Purity LP (Insidious Poisoning Records, 2008) >>
Maleficum Orgia - Maleficum Orgia (Insidious Poisoning Records, 2008) >>
Traumatic Voyage - Khiaoscuro (Merciless Records, 2008) >>
Celestial Bloodshed - Cursed, Scarred and Forever Possessed (Debemur Morti Productions, 2008) >>
Deathrow - Gateways to Oblivion (Slava Satan Records, 2008) >>
Obskene Sonare - Todnachten MCD (Thule Records/Division Nordwolf, 2007) >>
Israthoum - Black Scenery Avatar MCD (Merciless Records, 2006) >>
Noktiis Eterna - Les Larmes Du Tyran (Slava Satan Records, 2007) >>
Dimhymn / Hypothermia - Sjuklig Intention Split LP (Obscure Abhorrence Productions, 2008) >>
Corpus Christii - Rising 2 x LP (Obscure Abhorrence Productions, 2007) >>
Goat Semen - En Vivo En Lima Hell LP (Hells Headbangers, 2007) >>
Fluisterwoud - Langs Galg en Rad LP (Melaskhole Prod./Debemur Morti, 2006) >>
Devilry - Stormbolt 10” MLP (Breath Of Pestilence, 2006) >>
Metsatöll - Iivakivi (Nailboard Records, 2008) >>
Metsatöll - Terast Mis Hangund Me Hinge 10218 (Nailboard Records, 2005) >>
Loits - Must Album (Nailboard Records, 2007) >>
Must Missa - The Target of Hate (Nailboard Records, 2005) >>
Must Missa - Martyr Of Wrath (Nailboard Records, 2007) >>
Tharaphita - Primeval Force (Nailboard Records, 2005) >>
Tharaphita - Iidsetel sunkjatel radadel (Nailboard Records, 2007) >>
Echosilence - Distorted Horizon Ep (Nailboard Records, 2005) >>
Goresoerd - Goremarket Mid-Prices (Nailboard Records, 2007) >>
Nitrous - Dominant Force (Nailboard Records, 2006) >>
Taak - Koerapoorioo (Nailboard Records, 2006) >>
Horned Almighty - Live Exsanguination 10” LP (Obscure Abhorrence Productions/Art of Propaganda, 2007) >>
Drautran - Throne of the Depths (Prophecy Productions, 2007) >>
Alcest - Souvenirs d'un Autre Monde (Prophecy Productions, 2007) >>
Sick Room 7 - Hail Intolerance (Sound Spheric Records, 2006) >>
Nastrond - Muspellz Synir (Debemur Morti, 2008) >>
Exciter - Thrash, Speed, Burn (Massacre Records/Gordeon Music, 2008) >>
Sacrilegious Impalement - Sacrilegious Impalement MCD (Blasphemous Underground Productions, 2007) >>
Animus Mortis - Atrabilis (Residues From Verb & Flesh) (Debemur Morti, 2008) >>
Wolok - Servum Pecus LP (Insidious Poisoning Records, 2007) >>
Aigro Mucifelam - Lost Sounds Depraved (Insidious Poisoning Records, 2007) >>
Celestia - Frigidiis Apotheosia : Abstinencia Genesiis (Apparitia Recordings/Drakkar Productions, 2008) >>
V/A - 15 Years Jubileum Metal Attack! Vol. 1 (No Colours Records, 2008) >>
I Shalt Become - In the Falling Snow (No Colours Records, 2008) >>
Usurper - Threshold of the Usurper (Primitive Reaction, 2008) >>
Angantyr - Haevn (Det Germanske Folket/Ureuropa Distribution, 2007) >>
666 - Ave Satan! (Possession Productions, 2007) >>
Nidsang - The Mark of Death (Drakkar Productions, 2007) >>
Grima Morstua - Illustratio per Horribilem Obscuritatem (Drakkar Productions, 2007) >>
Tymah - Loquitur Cum Alqo Sathanas (No Colours Records, 2007) >>
Slavia - Strength And Vision (Drakkar Productions, 2007) >>
Moondark - The Shadowpath (No Colours Records/Dreamtide Music, 2007) >>
Vrolok - Void (The Divine Abortion) (Drakkar Productions, 2007) >>
Iskon - Dok Gnev Proslosti Navire (Blackness Production, 2007) >>
Murk - Unholy Presences (No Colours Records, 2007) >>
Invictus - Imperium Paganum (No Colours Records, 2007) >>
Alcest - La Secret EP (Drakkar Productions, 2005) >>
Sea Of Desperation - Spiritual Lonely Pattern (Stygian Crypt Productions, 2006) >>
Gospel Of The Horns - Realm Of The Damned (Invictus, 2007) >>
For Ruin - December (Sentinel Records, 2007) >>
Superbutt - Szajon at MCD (Warner/BPRNR, 2007) >>
Draco Hypnalis - Imagination (Zero Budget Productions, 2007) >>
Parasophisma - A variable invariability varied in dependency on variations caused by the invariability of
invariability remains the same after all the variations have been done (Zero Budget Productions, 2007) >>
Peste Noire - Folkfuck Folie (De Profundis, 2007) >>
Bilskirnir - Wotanswolk (Wotanstahl Klangschmiede, 2007) >>
Drudkh - Estrangement (Supernal Music, 2007) >>
Woods Of Infinity - Hamptjarn (Supernal Music, 2007) >>
Austere - Withering Illusions and Desolation (Goatowarex, 2007) >>
Malhkebre - Prostration 10” MLP (Battlesk' rs Productions, 2006) >>
Baptism - Evil Mysteries 10” MLP (Northern Heritage, 2006) >>
Absurd Conflict - Point Of Crisis 12” LP (Zero Budget Productions, 2007) >>
Hiems - Cold Void Journey 12” LP (Obscure Abhorrence Productions, 2007) >>
Visthia - Reditus Conscientia 12” LP (Obscure Abhorrence Productions, 2007) >>
Walknut - Graveforests And Their Shadows (Stellar Winter, 2007) >>
Krohm - The Haunting Presence (Debemur Morti, 2007) >>
Necromessiah - Antiklerical Terroristik Death Squad (Blasphemous Underground, 2007) >>
October Falls - The Streams Of The End MCD (Debemur Morti, 2007) >>
Orenda - The Funeral (No Colours Records, 2007) >>
Satanic Warmaster - Revelation MCD (No Colours Records, 2007) >>
Svartsyn - Timeless Reign (Carnal Records, 2007) >>
Desaster - 666 - Satan’s Soldiers Syndicate (Metal Blade, 2007) >>
Nargaroth - Semper Fidelis (No Colours Records, 2007) >>
Mutiilation - Sorrow Galaxies (End All Life, 2007) >>
Irdorath - Gotterdammerung - Zorn der Elemente (Black Lava Records, 2007) >>
Spektr - Mescalyne MCD (Debemur Morti, 2007) >>
Alastor - Noble North (No Colours Records, 2007) >>
Those Who Bring The Torture - Those Who Bring The Torture (No Colours Records, 2007) >>
Deathcult - Cult Of The Dragon (Karisma Records/Dark Essence Records, 2007) >>
Vulture Industries - The Dystopia Journals (Dark Essence Records, 2007) >>
Diabolic Force - Old School Attack (No Colours Records, 2007) >>
Witchtrap - Nightmares Of The Dead MCD (Dirty Sound Records, 2007) >>
The True Werwolf - Vampyr Strigoi & Rituals (Dark Adversary, 2007) >>
Goatlord - Reflections of the Solstice (Nuclear War Now!, 2007) >>
Diagnose: Lebensgefahr - Transformalin (Autopsy Kitchen, 2007) >>
Kilte - Absence EP (Goatowarex, 2006) >>
Manticore - For Rats and Plague (Deathgasm Records, 2006) >>
Comatose Vigil - Narcosis EP (Solitude Productions, 2006) >>
Elysian Blaze - Cold Walls And Apparitions (Northern Silence Productions, 2005) >>
Elend - A World In Their Screams (Holy Records/Prophecy Productions, 2007) >>
Mael Mordha - Gealtacht Mael Mordha (Grau Records, 2007) >>
Gestapo 666 - Nostalgiah (BlackSeed Productions, 2007) >>
Nucleus Torn - Nihil (Prophecy Productions, 2006) >>
Nekrokrist SS - Suicide (Primitive Reaction, 2007) >>
Antimatter - Leaving Eden (Prophecy Productions, 2007) >>
Dusk - Pray for Death (Northern Silence, 2007) >>
Vorkuta - Into The Chasms Of Lunacy (Paragon Records, 2007) >>
Helheim - The Journeys And Experiences Of Death (Dark Essence/Tuba Records, 2006) >>
V/A - To the Triumph of Evil - a Tribute to Judas Iscariot (ISO666 Releases, 2006) >>
Keen of the Crow - Hyborea (Grau, 2007) >>
Longing For Dawn - A Treacherous Ascension (Grau, 2007) >>
Isarnheimnr - Isarnheimr (Goatowarex, 2006) >>
Apostolum - Apostolum MCD (Moribund Cult, 2006) >>
Dornenreich - Durch Den Traum (Prophecy Productions, 2006) >>
Subaudition - The Scope (Auerbach, 2006) >>
Ablaze In Hatred - Deceptive Awareness (Firebox Records, 2006) >>
Total Devastation - Wreck (Firebox Records, 2006) >>
My Shameful - The Return To Nothing (Firebox Records, 2006) >>
Mirzadeh - The Creatures Of Loviatar (Firebox Records, 2006) >>
Nekrokaos - Chaos II (Insidious Poisoning Records, 2007) >>
Suicidal Angels - Armies of Hell (Live Records, 2006) >>
Typhus - Profound Blasphemous Proclamation (Dark Horizons Records, 2005) >>
Satanic Funeral - Night of the Goat (Non Compos Mentis, 2006) >>
Subliminal - Coping (Galakthorro Records, 2006) >>
EMK - Existence Is Futile (Numen Malevolum Barathri, 2006) >>
Avichi - The Divine Tragedy (Numen Malevolum Barathri, 2007) >>
Empyrium - A Retrospective (Prophecy Productions, 2006) >>
Graveland - Will Stronger Than Death (No Colours Records, 2007) >>
Throneum/Revelation Of Doom - Total Regression! Split CD (Pagan Records, 2007) >>
Azarath - Diabolic Impious Evil (Pagan Records, 2006) >>
Sathanas - Flesh For The Devil MCD (Pagan Records, 2007) >>
North - Na Polach Bitew (In The Battlefields) (Pagan Records, 2006) >>
Hermh - Eden’s Fire (Pagan Records, 2006) >>
Fortid - Voluspa Part II - The Arrival of Fenris (No Colours Records, 2007) >>
Kiju - demo(N)cracy (TwoFatMen, 2005) >>
Darkestrah - Epos (No Colours Records, 2007) >>
Inquisition - Nefarious Dismal Orations (No Colours Records, 2007) >>
V/A - Ars Diavoli/Rebirth Of Nefast/Slidhr promo CD (Debemur Morti Productions, 2006) >>
Dead In The Water - Echoes...In The Ruins (Firebox Records, 2007) >>
Luctus/Argharus - Sonitus Caeli Ardentis Split CD (Ledo Takas Records, 2007) >>
Minotauri - II (Firebox Records, 2007) >>
Sepia Dreamer - The Sublime (Galactic Records, 2007) >>
Sarpanitum - Despoilment Of Origin (Galactic Records, 2007) >>
Dragobrath - Scripture Of The Woods (Stygian Crypt, 2006) >>
Arcanar - Dusty Lord (Stygian Crypt, 2006) >>
Shining - V: Halmstad (Osmose Productions, 2007) >>
Watain - Sworn To The Dark (Season Of Mist/Norma Evangelium Diaboli, 2007) >>
Hoath - Codex II: Kether (Hammer Of Hate/No Sign Of Life, 2005) >>
Kult - Winds Of War (Debemur Morti Productions, 2007) >>
Wintermoon - Arroganz (Seelenkrieg Records, 2006) >>
Vitsaus - Iati Vihassa ja Kunniassa 2 x CD (Hammer Of Hate/No Sign Of Life, 2004) >>
Be Persecuted - I.I (No Colours Records, 2007) >>
Riddle Of Meander - End Of All Life And Creation (Excesor Christianorum Records, 2006) >>
Sauron - The Channeling Void (Carnal Records, 2007) >>
Necros Christos - Triune Impurity Rites (Sepulchral Voice Records, 2007) >>
Astrophagus - Casualite (Helmet Room Recordings, 2006) >>
Eyes Of Ligeia - A Fever Which Will Cling To Thee Forever (Paragon Records, 2006) >>
Dawnbringer - In Sickness And In Dreams (Battle Kommand, 2006) >>
Zoroaster - Zoroaster MCD (Battle Kommand, 2006) >>
Forgotten Tomb - Negative Megalomania (Avantgarde Music, 2007) >>
Labyrinth Of Abyss - The Cult Of Turul Pride (Sun & Moon Records, 2007) >>
Nocturnal Depression - Soundtrack For A Suicide (Sun & Moon Records, 2007) >>
Baptism - Grim Arts of Melancholy
Szinte az osszes eddigi Baptism kiadvanyrol irtam mar ezen a honlapon, szoval sok ujat errol a bandarol nem tudok leirni. 3. nagylemezehez erkezett a Lord Sargofagian vezette finn Black Metal fogat. Elsore nem jott be annyira mint az abszolut kedvenc tavalyi Evil Mysteries Ep, aztan teltek a honapok es egyre inkabb elragadott a melankoliaval fuszerezett, eszaki fekete fem, ugy tipikusan finn modra. Az elozo ket nagylemez sokkal konnyebben simult a hallojaratokba, de tetszik, hogy Sargofagian probal egyre jobb szamokat, lemezeket komponalni. Tovabbra is azt mondom, hogy nem ez a definitiv Baptism nagylemez, de a jo uton halad a banda. Lehet, hogy evek mulva azt fogom majd mondani, hogy ez a legjobb Baptism korong, de most meg nem erzem ugy. Az viszont teny, hogy az eddigi legjobb vokalok ezen a korongon vannak! Lenduletes notakkal indit a lemez, aztan egyre nagyobb szerepet kapnak a lassan, kozeptemposan hompolygo opuszok, nagyon valtozatos, eros, horzsolo, hangulatos vokalokkal. A legjobb tetel a nyito A Dream of War and Illumination, ebben minden benne van amiert birom ezt a finn bandat, palyafutasuk egyik legjobb szerzemenye! 3 evente van Baptism lemez, hallatszik, hogy kimunkalt, erlelt, nem osszedobott fercmunkaval van dolgunk. Az idei ev egyik legjobb Black Metal lemeze! -Mirgilus- 9/10
Behexen - My Soul For His Glory Szinten harmadik nagylemezet adta ki iden a finn Behexen, lassuk mit hoztak ossze 4 ev szunet utan. Az elozo ket Behexen lemez nalam amolyan elmegy lemezek, szoval anno meghallgattam oket, de nem erzek viszketest, hogy mostanaban lekapjam a polcrol. Most sem gyoznek meg, lehet, hogy nem a Baptism lemez utan kellett volna feltegyem, de egybol erzodik, hogy itt piszkosul hianyzik valami. Zuznak becsulettel, szorjak a blaszfemiat, de valahogy az emlekezetes temak nem akarnak elomaszni. Koszos, zajos, elegge demos hangzassal kisert fekete fem, nehol dallamos, mashol meg mintha az Archgoat-ot akarnak utanozni kaosz black metalban, de valahogy nem all ossze egyseges egessze a lemez. Aztan ugy a lemez kozepe fele az ember mar megszokja a hangzast es a notakat is, vannak nagyon otletes dalreszletek, faszas gitartemak, de tul sok a leragott tema. A cimado tetel talan a legjobb, itt meg dallamos kantalas is van a refrenben, az o dicsosegeert. A baj az, hogy mire jonnenek a jo notak veget er a lemez. Kicsit jobban atgondolva lehetett volna sokkal tobbet is kihozni ebbol a lemezbol, talan legkozelebb. -Mirgilus- 6.5/10
Funeral Procession - The Red Vine Litanies MCD A ket eve megjelent FP nagylemez komoly hatast gyakorolt ram, egy kivalo lemez es a mai napig szivesen hallgatom. Nagyon orultem, hogy 2 ev csend utan megjelent egy FP kiadvany. A mai zenei szinteren eluralkodott allapotok miatt nem tartom jo otletnek egy alig 20 perces, egyszamos MCD kiadasat, de hat ez legyen a Van problemaja. A nota koncepcioja nagyon erdekes, kar, hogy nem sikerult ezt a jo kis boros temat zeneileg kelloen izgalmasan megtamogatni. Nem all ossze a nota, vannak benne jo kis reszek, foleg az elejen, aztan egy jo kis kantalas a kozepen, majd az egesz nota elfolyik, elvesz, sot a vegen egyenesen az unalomba fullad…-Mirgilus- 6/10
Leviathan - Massive Conspiracy Against All Life Erdekes korulmenyek kozott szuletett meg ez a negy eve vart Leviathan nagylemez, persze ha hihetunk a pletykaknak es hireszteleseknek, amik mindig is vegigkisertek Wrest eddigi zenei karrierjet. Allitolag Wrest koma szinte atdrogozta magat, a lemez megirasa es felvetele alatt, az arnyekvilagba. Heroin tuladagolasrol szoltak a hirek az ev elejen. Ezt megelozoen komoly jogi bonyodalmak alakultak ki, hiszen eredetileg ez a korong Lurker of Chalice (Wrest masik bandaja) neven lett volna kiadva, de ezt a Moribund megvetozta, komoly perrel fenyegetoztek, hiszen a LoC egy konkurens amerikai kiadonal van. En az ilyen jogi cirkuszoktol mindig is hanyok, de teny, hogy jo kis reklamot biztositott a 3. nagylemeznek es szerintem teljesen mindegy, hogy milyen neven es milyen kiado logoja alatt jelent meg, hiszen a lenyeg, hogy Wrest elkeszitette palyafutasa legkomolyabb lemezet es talan az utolsot, ki tudja? A cim mindent elarul errol a korongrol, ami a mondanivalot, uzenetet illeti, a zenet meg hat az hallgatni kell, ebben az esetben ajanlott egyedul, ejjel es fejhallgatoval megtenni az elso ismerkedest. Massziv, retegzett, pusztito es megis nagyon zenei black metal, eros, jol atgondolt notakkal, sodro lenduletekkel, vegletekig kidolgozott, finom reszletekkel, atkotesekkel. A hosszu notak nagyon valtozatosak, rengeteg tema, tempo valtogatja egymast, viszont a lendulet, sodras vegigkiseri a lemezt az elejetol a vegeig. Nem konnyu megbaratkozni vele, nem egy egyszeru lemez, de aki ismeri Wrest eddigi munkait az tudja, hogy nem langyos, pihenteto popdalokrol hires ez a beteg fazon. Az utobbi evek egyik legkomolyabb, legjobb BM lemeze, szinte tokeletes alkotas…-Mirgilus- 9.5/10
The Devil’s Blood - Come, Reap MCD / The Graveyard Shuffle Ep Egy ismertetoben irok errol a ket anyagrol, nagy kulonbseget nem veltem felfedezni a kislemez meg az MCD notai kozott. A holland banda 2006-ban alakult, de a kiado mar kultikus statuszba emelte ezt a satani rock csapatot…Azert mert Fenriz, meg meg egynehany ismertebb zenesz, zenekar (Watain) az egekig magasztalja ezt a retro rock bandat es mostanaban mindenki a TDB segget nyalja, azert meg nem kell ugy tekinteni rajuk, mint az os-rock/metal kitalaloira. Kellemes os-rock, a ’70-es evek stilusaban, noi vokallal, poros hangzassal, kozhelyes szovegekkel, radioban, kocsiban elmegy, de en meg veletlenul sem emlitenem egy lapon olyan bandakkal a TDB-ot mint a Coven, vagy a Black Widow, hogy az atyauristen Led Zeppelint ne is emlitsem! A kislemez ket notaja jobban tetszik, mint az MCD, de lehet ez annak tudhato be, hogy tobbet hallgattam. Vannak jo kis nyulasok is, pl a River of Gold kezdo riffjet sokan fel fogjak ismerni! A White Faces is idegen tollakkal kerkedik, ezt a notat is sokan befogjak azonositani. Aztan a lemez vege fele bealudtam rendesen, nem valoszinu, hogy meg egyszer meghallgatom ezt a korongot. -Mirgilus- 5/10
Arghoslent - Hornets of the Pogrom Most, hogy tobbe nincs Grand Belial's Key (az okok mindenki elott ismertek), Gelal baratunk ismet teljeskoru tag lett az Arghoslent-ben, korabban is gitarozott mar Arghoslent korongokon. Itt Pogrom neven gitarozik es nem is akarhogy. Miert fontos ez az info? Aki ismerte a zsenialis GBK-t meg az Arghoslent korabbi munkait, az tudja, hogy Gelal mekkora tehetseg, hatalmas gitaros es daliro. 5 ev kihagyas utan itt van a 3. nagylemez es az ev egyik legjobb albuma, az Arghoslent eddigi legjobb teljesitmenye. Az Arghoslent zenejet nem akarnam azzal elintezni, hogy amerikai death metal, mert akkor sokan felreertenek es hat az igazsag az, hogy a death metalhoz allnak a legkozelebb, de megis ha felteszed a korongot, akkor egyetlen amcsi, sot europai death banda neve sem jut eszedbe mint osszehasonlitasi alap, inkabb a GBK neve ugrik be. Maradjunk abban, hogy ez Arghoslent metal, aminek az alapja az old school death metal, de van itt boven black, thrash, sot a legendas Iron Maiden altal kitalalt ikergitaros megoldas is akad boven! Szoval leginkabb az egysiku bombolos vokal adja a death metal erzest, de annyira nagyszeru dolgokat jatszik a ket gitaros (Pogrom es Holocausto), hogy nem is figyelsz nagyon a vokalokra, annyira jo, kerek az egesz lemez, hogyha nem lenne vokal, akkor sem lenne semmi gond. Vegig, minden szamban mennek az ikergitarok, hol egy jo kis harmonia, hol egy jol kitalalt szolo, de mindig akad valami faszas tema a gitarokkal, ami mellett nem lehet csak ugy elmenni. A notak nagyon jok, sok a dinamikai valtas, rengeteg minden tortenik, szepen es tisztan szol a lemez, de megis megvan benne az old school erzes. Es ahogy az egyik gitar "valaszolgat" a masik gitar temaira, hat az valami gyonyoruseg, death/black metal korongon meg sohasem hallottam ilyet. Na es a szolok, hat ugye egy metal lemez attol metal, hogy van szolo. Itt aztan vannak szolok, de nem olyan "villogtatos", hanem valodi, odaillo, hatasos es ott es annyi amennyi kell, tokeletes! A cimado es egyben instrumentalis nota meg egyszeruen zsenialis, na ezt nevezem en progressziv metalnak! A revizionista es politikai korrektseget hirbol sem ismero szovegek miatt sokan elintezik a bandat, hogy NS death metal, pedig nagy hiba, hiszen a Hornets of the Pogrom minden idok egyik legjobb death metal lemeze, az Arghoslent egyszeri es talan megismetelhetetlen csucsteljesitmenye! -Mirgilus- 10/10
10 ev telt el az utolso Arckanum nagylemez (Kampen) ota. Az Arckanum minden idok egyik legjobb Black Metal bandaja, Shamaatae elso 3 nagylemeze a mufaj legjobb korongjai kozott vannak, a Svartsyn-el kozos lemez meg minden idok talan legjobb megosztott korongja! En nagyon szeretem az ilyen bandakat, akik nem minden heten adnak ki valami szart a kezeik kozul, hanem hosszu evekig erlelnek egy kiadvanyt es amikor ugy erzik, hogy mostmar nem lehet tovabb csiszolni, akkor megjelentetik, na ilyen lemez az Antikosmos is: kierlelt, kicsiszolt mestermunka! A felvezetes a regi idoket idezte, amikor meg volt ertelme kislemezeket kiadni az aktualis nagylemez elott, hiszen az Antikosmos Ep a Holy Moses atirat mellett tartalmazta a Rokulfargnyr notat (egy nyersebb valtozatban, mint itt a lemezen), megjobban felcsigazva az uj lemez varakozasat! Szoval itt az uj lemez es nekem nagyon tetszik, egy rovid bevezeto utan berobban a Svarti nota, ami egybol elragad a sodrasaval es nyers vokaljaival, egyedul a nota lekeverese nem tetszik, de maga a szerzemeny tokeletes! Nagyon jol szol a korong, erosen, karcosan es tisztan (Sunlight Studio, keveres: Necromorbus!). Aztan jon a Daudmellin egy nagyon lenduletes, eszaki black metal tamadas, horzsolo gitarokkal, valtozatos tempokkal, a lemez talan legjobb notaja. A Rokulfargnyr notat mar ismerjuk a kislemezrol, itt sokkal teltebben vastagabban szol, mint az Ep-n. A szamok kozott van egy csomo atkotes, suttogas, morajlas, ilyen ambiental dolgok, amiknek a mondanivalo szempontjabol eleg fontos szerepuk van, viszont megtorik rendesen a lemez lenduletet, es mivel nem kulon szamonkent vannak ezek a korongon, igy at sem lehet oket ugrani, kivetel a Blota Loka tetel, amely egy tobb mint 5 perces ritualis szellemidezes. Ezt koveti Nakjeptir egy jo kis szoloval megpakolt, kozeptempos, tipikus Arckanum menetelos nota. Az Eksortna szinten egy atkoto dal, itt csak egy gitartema, harmonia megy vegig, aztan berobban a lemez leghosszab notaja a Sú Vitran, amiben minden benne van amitol ez a banda jo, eszaki karcos black metal, jo kis gitartemakkal, valtozatos tempokkal. A zaro tetel (Formala) egy sulyos, doomos riffel indit es vegig szinte ez a riff megy az egesz szamon, majd ahogy kezdodott a CD ugy veget is er es maris nyulok a lejatszo gomb utan, hogy ismet meghallgassam ezt a kivalo lemezt! Arckanum uralkodik! -Mirgilus- 10/10
4 ev utan ismet van uj Nyktalgia nagylemez. Ha ismered a 2004-es Nyktalgia debut lemezt, akkor tul sok ujdonsaggal ez a korong nem fog szolgalni, csak mondjuk annyival, hogy ez a lemez jobb mint a debut korong! Ugyanazok az elemek alkotjak, hasonlo a megkozelites, csak most talan jobban elkaptak a hangulatot es a notak is valtozatosabbak. Mindenfele bevezeto nelkul robban be a kepedbe a Nyktalgia tetel, jo gyors temaival, aztan ugy a 7. perc kornyeken atvalt tipikusan Nyktalgiara jellemzo lassu, kozeptempos, nosztalgia szagu melankoliaba, majd visszajon a nota vezer riffje. Erosen, termeszetesen es tisztan szol a lemez, foleg a dobhangzas nagyon jo, hiaba na Winterheart sem ma kezdte a mesterseget...A Nekrolog nota ugy indul akar egy Thorns szerzemeny, de mondjuk a Satyricon Rebel lemezen is voltak hasonlo, kozmikus, eteri riffek, ha meghallod majd tudni fogod, hogy mire gondoltam, a gyors reszeknel meg az Anthems korszakos Emperor ugrott be, ok hasznaltak igy a gitarokat, jo kis nota minden esetre. A legjobb nota a Peisithanatos, aki elintezi a Nyktalgiat annyival, hogy egy atlagos suicide black metal banda, az kerem hallgasa csak meg figyelmesen ezt a notat. Winterheart amit itt bemutat a dobokon, az kerem a black metal dobolas magasiskolaja. Van huzasa a jatekanak, a gyors reszeknel is nagyon fifikasan jatszik, amit a cineken muvel, na azt tanitani kene, a nota kozepen (meg a 8. perc vegen, 9. perc elejen) amiket jatszik az egyenesen zsenialis, nem valami tulbonyolitott dologra kell gondolni, hanem valami nagyon otletes es egyben egyszeru megoldasra, ez igaz a riffekre es a gitarharmoniakra es a nota szolojara is! A zaro Pavor Nocturnus is egy kivalo darab, a maga tobb mint 12 percevel, jo valtozatos. Egyetlen negativumot tudok csak megemliteni ezzel a koronggal kapcsolatosan, az pedig a vokal. A Vikernes altal kitalalt, majd a Silencer altal vegletekig kifejlesztett rikacsolos karogas elkepesztoen unalmas es leragott csont. Egy valtozatosabb, erosebb es nem ennyire rikacsolos vokal jobban talalt volna erre a lemezre. -Mirgilus- 9/10
Szingapur leghiresebb old school metal bandaja az Impiety. Shyaithan egyeduli ostag 1990 ota tartja eletben a bandat. A kezdeti idokben black-thrash metalban voltak erdekeltek. Az 1999-ben megjelent Skullfucking Armageddon lemezuket tartom a legjobb munkajuknak. Szamos tagcsere nehezitette Shyaithan vezette satani horda mukodeset, volt ido amikor Mexikobol kellett importalni muzsikusokat, ezzel csak az volt a gond, hogy a vizumproblemak miatt szinte lehetetlen volt egy Impiety turnet lekotni, egyfolytaban csak lemondott, vagy elhalasztott turnekrol lehetett hallani. A Kaos Kommand 696 lemezzel atnyergeltek Morbid Angel szeru death metalra, azota nemigazan figyeltem a banda tenykedeset, aztan a tavalyi Formidonis Nex Cultus ismet a regi vonalat kezdte visszahozni. Ismet stabilnak mondhato a banda felallasa, iden mar kijott egy jubileumi anyag "18 Atomic Years Satanniversary" es most itt van az uj MCD, ami szerintem ismet egy nagyon eros Impiety-t mutat. A negyedoranal alig hosszabb MCD boritoja nagyon eltalalt, polon, meg bakeliten nagyon jol fog mutatni. Egy rovid intro utan elkezdodik a meszarlas. A Slaughterror Superiority elejen elhangzo "worship, war, rape, satan" ritualisan ismetlodo sorain jokat lehet derulni, de hat ez a banda nem a nagy "megfejtesekrol" volt hires regebben sem. Verbeli old school black metal thrash elemekkel boven megvaditva. Aki erre a vonalra eskuszik az biztosan nagy elvezkedessel fogja hallgatni ezeket a csataba hivo, lenduletes es nagyon pengen megszolalo notakat. A legendas Sarcofago The Laws Of Scourge lemezerol szarmazo The Black Vomit notat is elnyomjak, a cimadoval egyutt ezek a kislemez legemlekezetesebb notai! Ilyen anyagokbol ennel hosszabb nem is kell, csak azt sajnalom, hogy az oszi Impiety turne meg veletlenul sem kozeliti meg a mi rohadt orszagunkat. -Mirgilus- 7.5/10
Infernal Execrator - Antichrist Execration MCD Lord Ashir egyszemelyben alkotja a szingapuri Infernal Execrator-t. A 3 eve alakult "banda" merlege eddig egy demo es egy split az Imperial Tyrants bandaval. Ha rapillantasz a Chris Moyen altal festett boritora mar nagyjabol tudod is, hogy milyen zenere szamithatsz: old school black-thrash metal a la Impiety. Meglepoen kierlelt, jolmegirt dalokkal van dolgunk, nem veletlen, hogy Azsiaban komoly nevnek szamito Pulverised Records szarnyai ala vette ezt a fiatal hordat. Neha a gyors szaguldast otletes kiallasokkal szinesiti Lord Ashir, sot neha jo kis szolokat is elereszt, ezekbol meg tobbet is eltudtam volna viselni. A legjobb nota a Final Blasphemy (termeszetesen nem szovegileg) faszas riffekkel es nagyon otletes ritmusozassal es ugyes dobmunkaval megtamogatva, foleg a cineken! A vegen az Impiety egyik legjobb lemezerol (Skullfucking Armageddon) szarmazo Sodomythical Frostgoats notat is elnyomja a Lord, tul sokat nem tudott sem elvenni, sem hozzatenni ehhez a dalhoz. Lehet ebbol a bandabol meg valami... -Mirgilus- 7/10
A nemet NC kiadonal eluralkodott a death metal mania. Szinte havi rendszeresseggel asnak elo egy harmatgyenge death bandat. Jelen esetben a lengyel horda 3. nagylemezet szabaditottak a vilagra. A kiado ugy reklamozza mint a "3. mestermu valahol a Deicide es a Morbid Angel altal lefektetett osvenyen". Ez meg viccnek is rossz. Az igazsag az, hogy van nemi ujrahasznositott Morbid Angel tema, riff a lemezen, de ettol meg elkepesztoen nagy szenvedes volt vegigkuzdeni ezt a feloras albumot. A dobhangzas annyira irritalo, hogy kiver a viz, a temak annyira leragottak, hogy az valami borzalom. Demonak elmegy, lemeznek meg veletlenul sem neveznem. -Mirgilus- 4/10
Idezem a No Colours-t: "istenkaromlo death/black metal mint a regi Beherit". Az ilyesfajta dumakkal mar sokszor megfaztunk, ez most sincs maskepp. A sok Nebiros kozul ez a nemet Nebiros (bar a tagok, meg a szamcimek alapjan inkabb lengyelek) elso nagylemeze. Magyarul kisse vicces ez a lemezcim, bar ez lenne a legnagyobb problema. Attol meg, hogy valaki regi felfogasban nyomja a fekete femet, megeffektezett vokalokkal, meg nem lesz belole automatikusan Beherit. A Beherit sohasem volt ennyire feszes es pontos mint a Nebiros. 11 eve alakult a banda, eddig 3 demot, meg ezt a nagylemezt szabaditottak a vilagra. Nem rossz annnyira amit nyomatnak, de azert nem kell oket meg kozelrol sem egylapon emlegetni a finn istenekkel. Lenduletes, kozeptempos, neha gyorsabb notak jonnek egymas utan, mindenfele meglepetes nelkul, tipikusan az a lemez, ami ha a vegere er semmilyen kesztetest nem erzel, hogy meg egyszer meghallgasd. -Mirgilus- 6/10
Evol - The Saga Of The Horned King/Dreamquest DCD Az olasz Evol 1993-ban alakult, 3 nagylemez es ket kislemez utan lehelte ki a lelket 2000-ben a banda. Fantasy/H.P. Lovecraft muveken alapulo zenejuk kozelebb allt a hangulatos ambiental/medieval szinti zenekhez mint a Black Metalhoz. Death Dies, Satanel tagok alkottak a banda hangszeres gerincet, az otletgazda, zenekarvezeto Giordano Bruno szolgaltatta a szinti alatetet. Anno ez a banda is palyazhatott volna a fotoik alapjan, a "legviccesebben kinezo, festett arcu Black Metal bandak" versenyen, biztosan dobogos helyen vegeztek volna. Vannak lemezek amelyeket nem szabad bolygatni, lehet, hogy egy bizonyos korban jok voltak (vagy inkabb turhetoek), de mostani esszel, fullel hallgatva elegge gyermetegnek tunnek ezek az Evol kompoziciok, bar elismerem, hogy a megjelenesuk idejen (1995, 1996) sokat hallgattam ezt a ket lemezt, sot meg a mai napig megvannak az Evol kazettaim! Szoval nem sok ertelmet latom ennek a duplalemezes ujrakiadasnak, hiszen semmi extrat nem nyujt a No Colours az eredeti kiadashoz kepest. Nincs uj master, nincs 20 oldalas szovegkonyv (egy olcso 4 oldalas, minimalis infokkal, eredeti boritofotokkal ellatott borito van), nincs bonusz nota, tehat egyszeruen ujrakiadtak egy tokban ezt a ket lemezt es kesz. Nagy kulombseg nincs a ket korong kozott, mindketto egy-egy tortenetet mesel el, ennek fuggvenyeben a zene ala van rendelve a sztorinak, ez foleg a Saganal idegesito, hiszen alig van egy rendes szam az albumon, a tobbi mind ilyen alafestes, szintis pruntyoges. A Dreamquest sokkal jobban kimunkalt alkotas mint a Saga, szerintem a notak is jobbak, meg sokkal lenduletesebb is. A Dreamquesten akad egy-ket jo kis dongetos nota, viszont a sok atkotes, szintis nota rendesen megtori a lenduletet. A kedvenc Evol szamom a Sagan van, ha nem aludtal bele az elso 4 nota almosito atkoto zenejebe, akkor jon a lemez elso metal notaja a Prologue (Waiting For His Comming), egy pofonegyszeru, de megis nagyon eltalalt riffel, amit anno nagyon szerettem es bevallom, hogy most is nagy bologatas kozepette hallgattam. A Sorrow of the Whitch a masik favorit notam, ebben is egy jo adag doom tema van, szoval lehet ra nagyokat bologatni. Osszegezve: nem egy kihagyhatatlan banda az Evol, de mindenkeppen ez a ket lemez a palyajuk legjobb munkai, szoval akit erdekel az ilyesmi muzsika most beszerezheti. -Mirgilus- 7/10
Urfaust - Drei Rituale Jenseits Des Kosmos MCD A holland Urfaust 2003-ban alakult es akkor meg kimondottan ambiental muzsikaban voltak erdekeltek. A 2004-ben megjelent elso es egyben ezidaig egyetlen demo teljes egeszeben ambiental zenet rejtett. Aztan kovetkezett ket nagylemez, amelyen mar hasonlo zenei megoldasok voltak, mint ezen a friss, 3 szamos minialbumon. Hirnevuket ket megosztott lemezzel alapoztak meg rendesen, eloszor a Circle of Ouroborus bandaval adtak ki egy megosztott lemezt, majd az underground bugyraiban nagy nepszerusegnek orvendo nemet The Ruins of Beverast-al kozos bakelit kislemez kovetkezett. Az Urfaust olyan zenet jatszik, hogyha napfenyes delelott felteszed es fejhallgatoval kezded el hallgatni ezt a CD-t, akkor biztosan beborul majd az eg, elkezd esni az eso es teljes sotetseg fog a vilagra borulni. Nyomaszto, ritualis, sotet, black-doom zenet jatszanak, monoton, ismetlodo, transzba ejto ritmusokkal. Meg nem erzem olyan sulyosnak es hatasosnak a bandat mint mondjuk az Esoteric-et, de hatarozottan azon vannak, hogy egyre morbidabb hangulatokat ultessenek at zenebe. Egy-ket dalreszlet filmzenenek sem lenne utolso mondjuk egy David Lynch fele moziban. Hatterzenenek, "csak, hogy szoljon valami a hangfalakbol" zenenek teljesen alkalmatlan muzsika az Urfaust szonikus alkotasa, viszont ejjel, egyedul, fejhallgatoval elmerulve megnyilnak azok a bizonyos kapuk... -Mirgilus- 8/10
October Falls - The Womb Of Primordial Nature Egy rovid akusztikus bevezeto utan, akkora riffel indit az uj OF nagylemez, hogy az ember egybol felveszi a nagyterpeszt es mar nyomja is a leggitarral az eszaki femet! Ugy nez ki, hogy a The Streams of the End Ep sikere meghozta Mikko baratunk kedvet es ismet egy eszaki metalos lemezt keszitett, akik meg a borongos, akusztikus munkait szeretik azoknak sem kell fanyalogni, hiszen a tavalyi ev vegen es az iden is megjelent egy-egy akusztikus Ep is. Ez a koma nagyon erzi ezt az Ulver Bergtatt/Kveldssanger tipusu borongos, eszaki black metalt. Akik mar evek ota nyavalyognak, hogy az Ulver, vagy akar az Empyrium miert nem ad ki ilyen tipusu korongot, azok gondolom, hogy majd nagy megelegedessel fogjak hallgatni ezt a csodalatos lemezt. Mindenfele erolkodes nelkul jonnek a jobbnal jobb, hangulatosabbnal hangulatosabb notak, fantasztikus dallamokat jatszik Mikko a gitarjan. Megunhatatlanok ezek a csodas szerzemenyek, erdei setakon ennel jobb muzsikat elsem tudnek kepzelni. Egyseges egeszet alkot a nepzenekben gyokerezo laza dallamvilag, az eszaki tipusu, penge, buszke black metal temakkal. A Moonsorrow-bol jol ismert Marko dobjateka szolgaltatja a biztos alapokat. A legkemenyebb szam a zaro tetel, itt aztan van rendesen bekemenyitett black metal, de ezt ellensulyozando, finom akusztikus megoldasok is hallhatoak, meg a dal kozepen otletes dobjatek is abszolut helyen van. Kerek, egysegesen jo lemez, a borito, meg az egesz CD vizualis oldala szemetgyonorkodteto, vegre egy kozhelymentes farkasos borito! Az OF eddigi legjobb kiadvanya! -Mirgilus- 9.5/10
Sikalos, gyors black metal az orosz duo elso 2 dala, semmiben sem kulonbozik a nehany evvel ezelott ertekelt War Experience dalaitol, ugyanaz a kozepes minoseg es mesterkelt hangzas. Az elso igazan ertekelheto riff a 3-ik dalban csendul fel, sajnos a dobgep es a tulpolirozott sound ront az osszkepen. Ehhez a szinte minimalista, nehany harmonian kivul szinte csak lecsupaszitott riffekbol allo fekete femhez jobban illene egy olyan egyszerre nyers es zsigeri hangzas amihez foghato a korabbi Carpathian Forest, vagy a kesei Darkthrone lemezeken talalhato. Az A Remebrance egyes riffjei a Grand Destiny-korabeli Sear Blisst-t idezik, a magyar bandara jellemzo emelkedett hangulat nelkul. Kozeptempos dalokkal es gyorsabb darabokkal, black metal zuzdakkal es death metal-os gitarjatekkal, black metal-os harmoniakkal es korai primitiv death metal-t idezo szolokkal egyarant talalkozunk a 37 perces lemezen, de az elso par hallgatas alatt tul keves az igazan megjegyezheto momentum, ugy elszaguld az ember mellett a lemez, akar a bukaresti gyors. A lemez legjobb dalat, a jo temakban bovelkedo Putting Flame into Mortals' Heads c. tetelt hagytak a levgegere a sracok. Gyors, epikus, a tobbi dalhoz kepest dallamosabb gitarjatekkal, melankolikusabb atmoszferaval rendelkezo darabrol van szo, mely milyen jol ervenyesulne egy jobban eltalalt dobhangzassal, nem ezzel az idegesito dobgeppel. Fele-mas minoseg, tul keves kiugro pillanat, legkozelebb illene tobb megjegyezheto dallal mutatkozni. -Robert Sun- 7/10
Tears Of Mankind - Without Ray Of Hope Doom-os, gotos rockkal kezd a 74 perces lemez, a mogorva, befelefordulos, de rock alapu dalrol (Without Hope) nincs, hogy ne jusson eszebe az embernek a Discouraged Ones c. Katatonia opusz. One-man-band a Tears of Mankind, egy Phil nevu egyen kezel minden hangszert. Phil-re biztos nagy hatassal volt a korai Paradise Lost (Gothic, Shades of God) es a Brave/Discouraged erat jegyzo Katatonia. Lassu es kozeptempos doom-death riffek, tiszta 90-es evek kozepe hangulat, vegtelen melankolia. Nehez eldontenem, hogy tenyleg jo lemezrol van szo, vagy csak a nosztalgia az, ami eloidezi bennem a pozitiv erzeseket. Valoszinuleg mindket tenyezonek szerepe lehet benne. A tizennehany evvel ezelotti kazettacserelos idoszakban lehettet ilyen anyagokhoz hozzajutni, az akkor nagyon jol futo Paradise Lost - Anathema - Katatonia - Sentenced - Amorphis - Tiamat illusztris lemezeit (kazettait) ezek szerint Phil is eloszeretettel kajalta, ez jon le a lemez minden porusabol, olyan az egesz album mint egy tribute a 90-es evek doom-death metaljanak, nincs benne semmi mas iranyba valo torekves, meg a logo is "regies", nem is baj, jo ez igy. Phil tiszta vokaljai nehol (ritkan) elutnek a szcenan belul megszokott vokaltol, ez foleg a Deep Inside The Silence-ben figyelheto meg, itt a zenenek is van egy 70-es evekre jellemzo elszallos hangulata. A vajtfuluek a Theme Of Laura-ban felismerhetik a Silent Hill 2 soundtrack-jerol szarmazo dallamokat, sikerult ennek is egy 90-es evek feeling-et adni, nem log ki a lemezrol. Az Emotion Oblivion olyan mint egy kiadatlan Blackheim/Renske tema ugy 1998-bol, a The River-nek egy eros folkos izt ad az akusztikus gitar, a Never atmoszferikus chill-out/levezetes/osszekotes a vegen a monumentalis, unnepi hangulat a dan Blazing Eternity-t juttatta eszembe. A Through The Storm meglepoen slageres, dallamos kezdesu dal, a The Winter Dance meg nemcsak cimeben, hanem hangszereles es vokal szempontjabol is a My Dying Bride-ra emlekeztet, foleg a dal vege a britek romantikus, banatos vilagat idezi. A lemezt zaro Sweet Harmony egyfajta osszefoglaloja az elozo 10 dalnak, illetve a 90-es eveknek. Olyan ez a debutlemez, mint az altalanosban a bator osztalytars altal csent kinai csoki, lopott cucc, amit cinkostarskent jolesoen majszolunk a buszon hazafele. Nem tiszta eredetu, de kit erdekel, ugye? -Robert Sun- 8/10
Az orosz project elozo lemezerol is irtam anno, most itt ez a szep digipakba bujtatott anyag, amelyen Sever baratunk ujabb vizekre evez. Az elozo anyagot belelehetett eleg konnyen gyomoszolni a pagan/ambiental mufajba, a Visions viszont nem annyira konnyen kategorizalhato. Persze ha egyszerusiteni kene, akkor egyszeruen ambiental-nak neveznem a Visions-t, de tovabb menve, ez annal tobb. Kimondottan retegzett alkotas, tobb zenei vilagbol taplalkozo, az ambiental-on belul kimondottan valtozatosnak nevezheto produkcio. Sever a poganyos, nepzenes melodiak megformalasaban az ambient mufaj modszereit, megoldasait hasznalja. "Vissza a termeszetbe"-fele alom-zene ez, szemunket becsukva egy oran at koborolhatunk erdokon, mezokon, hegyeken at. Lidercfenyek, titokzatos mocsarak, kodos erdok lehellete jon at a Liholesie-t hallgatva. Kifejezetten udito hatasu ambient anyag a mostanaban egyre novekvoben levo ultramodern urbanisztikus zaj/ambient/drone zenek kozt. A hangszerek sokasaga, a hangszereles komplexitasa miatt nyugodtan orkesztralisnak is nevezhetjuk a Liholesie-t. Megtervezett, neha szerte-szet agazo, megis egybetarto, gondosan szerkesztett strukturaja van az anyagnak, gyakran jut eszembe rola egy agas-bogas oriasfa. -Robert Sun- 8/10
Amber Tears - Revelations Of Renounced Oroszorszagban nagyon megy ez a szomorkas doom-death alapu metal, az Amber Tears is egyike a sok csapatnak, akik lassu/kozeptempos brit-iskolas dom-death-et nyomatnak. Vaskos riffek, figyelmesen kidolgozott lead-gitar temak, eszunkbe juttatva az Icon-Draconian Times gitarmunkajat. Amit nem szeretek a legtobb ilyenfajta orosz doom-death bandaban az a neo-klasszikus hatasu virgazo szolok beiktatasa, ez a mufaj szerintem nem errol szol, ettol nem allitanak uj standardokat a szcenan belul. Hiaba, Greg Mackintosh csak egy letezik, es meg o is csak arnyeka annak ami valamikor volt. A szintik szinte egesz vegig agaskodnak a riffek mogul, ez ad egy folosleges "gothic" izt az eges produkcionak. Felreertes ne essek, ez egy korrektul osszedobott lemez, melynek hattereben sok munka lehetett. Kb. ilyesmi lemezeket szokott kihozni a finn Firebox is vagy 6-7 db-ot minden evben, profi hangzasu, jol megirt horgos atmoszferikus doom-death. Vannak kozepestol jobb momentumok is, pl. a kellemes ir (?) nepzenes leallas a Leaving Tears-ben, vagy a szep gitarlead-ekkel ellatott, lassan epitkezo Call Of Dreams, valamint a zaro hideg, foldonkivuli hangulatu ambiental track, a Renounced Solitude. A stilus hiveinek ajanlott, de a nagy ligaba valo bejutasert (Mourning Beloveth, Morgion, Saturnus stb.) ennel tobb karakter szuksegeltetik. -Robert Sun- 7/10
Atmoszferikus/szimfonikus black/death/doom metal-t jatszik a libanoni (!) Kimaera. Feltuno, hogy mennyire kedvelik a sok tempovaltast, az oszetett hangszeres jatekot, a problema inkabb ott jelentkezik, amikor elkezdik keverni a durva reszeket olyan lagy atmoszferikus noi vokalos leallasokkal, amik egy The Gathering lemezen jobban ervenyesulnenek. Van itt csello is, meg klasszikus zenei hatasok (ezek szinte minden Stygian Crypt-es bandanal jelen vannak). A God's Wrath old-school death metalja jolesik a fulnek, sajnos itt is bebasznak a tiszta vokalok, csellok, meg egyeb folosleges hatasvadasz dolgok. Pedig a szinti/orgona is jatszik egeszen sotet dolgokat, kar, hogy nem a Necros Christos fele vonal fele hajlott el a zenekar, hanem inkabb a szimfo-black-prog-death-gothic-doom-metal zenekarok sorait gyarapitjak. -Robert Sun- 6.5/10
Karcinoma - The Night...Apogees Of Madness Atmoszferikus misztikus bevezeto utan csap a hurok koze az 5.1 - es banda (= "5 fiu + 1 lany", bar a fenykepen csak 5-en vannak, a csaj hianyzik). Ujabb melodic black metal remenyseget tisztelhetunk a Karcinoma nev alatt. A nyers riffeket ok is szintitemakkal vegyitik, sot, neo-klasszikus zenei hatasokkal is megorvendeztetik a mit nem sejto hallgatot, bar ne tettek volna. Legalabb ezeknel a pillanatoknal jelen van a fotorol hianyzo leanyzo (Yana Filippova) is. A legborzalmasabb dal a The Curse a virgazo szoloival, itt biztos minden valamire valo black metal rajongo elhanyja magat. Mit mondjak? Szep a booklet, szepek a fotok meg minden, csak a zene nem tud megmozgatni. Legfeljebb arra, hogy megnyomjam az "eject" gombot. Legkozelebb meg kerjuk Yana fenykepet is a bookletbe!!! -Robert Sun- 5/10
Errol a lemezrol irni kb. olyan mintha egy vizzel teli medenceben akarnek biciklizni. Elvileg lehetseges, de gyakorlatilag nem sok ertelme van. A ket szemelyes Griefer Kanadabol szarmazik, Power Electronics, Noise es Death Industrial elemeket mixelnek dark ambient reszekkel, erosen eltorzitott, de annal hatasosabb, odabaszos propaganda vokalokkal. A Brute Force a banda harmadik nagylemeze, ezt megelozoleg 2 kiadvanyuk volt, mindketto Cd-r formatumban. Analog zajokat kevernek PE elemekkel, ez kepezi az alapokat. Mivel az egesznek adtak a vegen egy egeszseges masterizalast, annyira nem is horzsolo ez a fem lemezek osszecsapkodasabol szarmazo, erositoket, pedalokat gerjeszto zajaradat, termeszetesen az atlag zenehallgato mar az elso szam felenel idegosszeroppanast kapna, de aki mondjuk Con-Dom, Grunt, Control, Gelsomina, stb zenekre szokott pihengetni, annak nem is annyira horzsolo a Griefer altal gerjesztett rezonancia aradat. A lemez kulonlegesseget a valasztott tema adja, hiszen ilyen zajtengert mar sok banda szabaditott a vilagra, bar azert Grieferek probaltak minel hallgathatobb kontosbe csomagolni a nem eppen tanczenekre emlekezteto kompozicioikat. A tema az internet altal lehetoseget biztosito jogellenes cselekedetek, erre vonatkozoan van egy-ket nagyon erdekes adat, otlet a nagyon latvanyos boritoban. Ha azt hiszed, hogy az IP-d, meg az email cimeid es egyeb netes dolgaid biztonsagban vannak, akkor eleg naiv lehetsz, na ezekre a dolgora probal ravilagitani a Brute Force lemez, bar aki kicsit is jartas a netes temakban, nem hiszem, hogy tul sok ujdonsagot fog olvasni a lemez boritojaban. Jo szorakozast a boriton feltuntett felhasznalonevek es belepo kodok probalgatasaval, aztan ne lepodjel meg, hogy az ajtodon becsonget a nepali vizumhivatal egyik munkatarsa, vagy a svedorszagi indiai nagykovetseg titkara, az irani kulugyi allamtitkar, vagy a kazahsztani japan nagykovetseg egyik munkatarsa. Contact: http://www.deterrent.net -Mirgilus- 8.5/10
Angliaban nincsenek jo Black Metal bandak, meg akkor sem ha egyesek oda es vissza vannak a The Tyrant of Manchestertol, ami egy nagy rakas fos. Anno volt a kibaszott Venom, de oket most ne keverjuk bele ebbe az iromanyba. Szoval itt ez a 2004-ben alakult banda, akik ezzel az Ep-vel rendesen leultettek. Olyan minosegi, nihilista fekete femet jatszanak, hogy egybol az elso ligaban van a helyuk (Premier League, hogy stilusos legyek). 3 demo elozte meg ezt az Ep-t, ami eloszor kazettan jelent meg, aztan CD-n es most itt van a bakelites valtozat is, az Another Life Ready to End nota probatermes valtozata adja a lemez raadas notajat. Kivalo riffek, faszas gitarharmoniak, nagyon jol megszolalo es nagyon otletes dobok, szoval minden egyben van. Mintha a Nachtmystium Xasthur notakat jatszana, valami hasonlot kepzeljel el, mint amikor a Nachtmystium egy koncerten Malefic-al elnyomta a Twilight Beyond Light notajat. Nem veletlen, hogy a kiadok kapkodnak a Lyrinx utan, hiszen nem mindennap lehet egy ilyen bandat eloszedni, foleg nem Angliabol. Sajnos a szovegek nem allnak rendelkezesemre, pedig a Deconstruction of the Will to Live vagy a Tides of Self Destruction notak szovegere mindenkepp kivancsi lennek. Az ev nagy felfedezettje nalam a Lyrinx, hamarosan megjelenik egy jo par split kiadvanya a bandanak es a jovo ev elejere igerik az elso nagylemezt. Nagyon varom! -Mirgilus- 9/10
Maleficum Orgia - Maleficum Orgia A francia MO 1991-ben alakult, mindossze egy demot es egy split kiadvanyt szabaditottak eddig a nagyvilagra. Ez a banda elso nagylemeze, hogy mi a feszkes fenet csinaltak az elmult 17 evben, azt ne tolem kerdezzetek. Teny, hogy Krof a banda motorjanak szamito dobos-enekes szamos bandaban erdekelt meg, de ez ugye nem kene kifogas legyen, foleg nem egy ilyen zenet jatszo bandanal. A MO regivagasu black metalban erdekelt, tehat ha valaki azt gondolta volna, hogy 15 even at erleltek ezt a lemezt es csak azert nem jelent meg, hogy a vegeredmeny tokeletes (vagy szinte tokeletes) legyen, akkor az nagyot teved. Darkthrone, Profanatica, Blasphemy korai munkassagai gondolom nagy hatassal voltak a MO zeneszeire, ez erzodik a notak hallgatasa kozben, sot egy-ket temanal a nehai, holland Bestial Summoning neve is beugrott. Nem nyuljak ezeket a bandakat csak hasonlo zenei vilagban mozognak. A lemez kicsivel tobb mint 40 perc, ez szerintem sok az ilyesfajta muzsikabol, mondjuk ugy 25-30 perc boven eleg lett volna, meg szerencse, hogy a notak sorrendje ugy van elhelyezve, hogy a jobb notak a lemez vege fele vannak es igy valahogy csak a vegere er az ember. Nem egy egetrengeto produkcio, de aki bukik a regifelfogasu, poros fekete femre, annak konnyen bejohet. A Chris Moyen altal keszitett borito is passzol a zenehez, bakelit lemezen meg jobban fog majd mutatni! -Mirgilus- 6.5/10
Ha egy lemezt a boritoja, meg a a szovegkonyve alapjan kene megitelni, akkor a nemet TV lemeze biztosan magas pontszamot kapna. A 6. TV nagylemez vizualis oldala nagyon kimagaslo, kar, hogy a zenetol nem vagyok ennyire elragadtatva. Astorian 1986-ban hozta letre ezt a bandat, hogy sajat, beteg vizioit zeneben tarja a nagyerdemu ele. Az elozo 5 lemezebol ha nem tevedek csak kettot adott ki, a tobbit is allitolag majd a Merciless fogja megjelentetni, akarcsak ezt a korongot, ami eredetileg 2005-ben keszult. Szoval van ez az Astorian nevezetu fazon aki a vilagfajdalmat, gyuloletet es megveteset az emberi faj irant zeneben kivanja kifejezni. Szinte mindent egymaga jatszott fel, ezzel nincs is semmi baj, csak az a gond, hogy valahogy a nagy avantgardizmusban elvesznek a notak. Bevallom eleg reg kaptam ezt a CD-t, es vagy 20-szor meghallgattam, de valahogy nem tudott megfogni, pedig hallgattam autoban, ejjel fejhallgatoval, komoly Hi-fi cuccon nappal, erdei setakon, de sohasem kerultem olyan hangulatba, hogy egyvegteben meghallgassam es valamilyen hatast gyakoroljon ram az unalmon kivul. Black metal, elektronika, dark ambient, noi enek kavarog a TV ustjeben, de valahogy a fozet ami ebbol keszul nem igazan akar osszeallni. Vannak jo kis temak, dalreszletek, de valahogy nem egyseges a lemez, hianyzik belole valami. Oncelu az egesz es gyakran atcsap az egesz produkcio muveszkedobe. Kenyszeresen akar valami egyedit krealni Astorian, de valahogy mindig athagja azt a kepzeletbeli hatart es atcsap az egesz kozonseges, idegesito avant-garde metalba. A zene nagyon retegzett, az hallatszik, hogy elkepeszto munka van benne, Astorian a segget is szetgitarozza, hallatszik, hogy a felvetelek soran meghalt, aztan megint feleledt, jonnek a temahalmazok, riffozonok egymas utan, aztan elszallos reszek, lebegos gitarok, de ettol meg nem lesz kimagaslo a lemez. Meghallgatod es nem erzel kesztetest, hogy meg egyszer megszenvedjel vele. Plusz pontot a szovegkonyvben levo festmenyekre adok. Nekem a 77 perc ebbol az agymenesbol egy kicsit sok volt. Azt azert kiprobalnam, hogy egy traumatologiai intezetben hatterzenekent bejatszva milyen hatast erne el a Khiaoscuro! -Mirgilus- 7/10
Celestial Bloodshed - Cursed, Scarred and Forever Possessed A francia DM kiadonal mindig egy kivalo album utan, tobbnyire egy laposabb lemez kovetkezik, ebbol kiindulva a nyaron megjeleno uj Arckanum korong biztosan nagyot fog utni, nem ugy mint ez a norveg banda. Nyolc eves fennallasuk alatt, egy demo, egy kislemez es ez a nagylemez az eddigi merleguk. Egy kisse elcsepelt intro utan egybol a cimado notaval kezdenek, aminek a szovege hemzseg a kozhelyektol, de legalabb a fo-riff nagyon hangulatos es az a kozeptempos temabontogatas is nagyon rendben van, aztan egy gyors daralassal egycsapasra elrontjak az egesz notat, a vezer riff majd csak a dal vege fele koszont ismet vissza. A borito, a notak, a szovegek mind-mind leragott csontok, norveg bandak szazai puffogtattak mar el ezeket a temakat jo par evvel ezelott, meg az sem menti meg a produkciot, hogy a Necromorbusban raztak gatyaba. Aki a norveg black metalra eskuszik es masrol nem is akar tudomast szerezni, annak merem ajanlani, aki meg valami izgalmasabbra vagyik, az inkabb tegyen probat a DM kiado kovetkezo bandaival: Nastrond, Krohm, October Falls, stb. -Mirgilus- 6/10
Deathrow - Gateways to Oblivion Dethrow nev alatt fut egy par banda a metal szinteren. Ez a Deathrow Olaszorszagbol valo, Gionata Potenti (az-az Thorns) szolobandaja. Thorns baratunk mar bizonyitott olyan bandakban mint a borzasztoan alulertekelt Frostmoon Eclipse, Hiems, Nocternity, Handful of Hate, Tundra, Macabre Omen, vagy az Ad Hominem, hogy csak az altalam ismerteket soroljam fel. A Gateways to Oblivion a masodik nagylemeze Thornsnak. Minden hangszeren o jatszik, o irta a dalokat, mivel az elso korongjat nem ismerem, nagyon meglepett ez az erett, kiforrott produkcio. Tulajdonkeppen semmi ujat nem mutat be Thorns, nem helyezi uj alapokra a black metalt, viszont amit jatszik abban van hangulat, erzes es kelloen lehangolt allapotokban, ezzel a lemezzel lehet kezdeni a lefele sulyedest. A Lifeless Tomorrow a lemez elso notaja es egyben ez a legjobb, legemlekezetesebb riffek, temak is ebben vannak. Nem vidam anyag a Gateways, ezt mar a szovegkonyv lapozgatasa kozben elkonyvelhetjuk, viszont nem is a mostanaban nagy nepszerusegnek orvendo, tucat szuicid Black Metal. Kimondottan jok az akusztikus temak es ahogy ezeket valtogatja a kemenyebb, riffelos temakkal az szinten nagyon otletes. Hompolygo, lassan kibomlo black-doom tetelek sorjaznak a majd egy oras korongon es mire az album veget er a te hanguatos sem lesz olyan mint amikor megnyomtad a lejatszo gombot. A hangzas elkepesztoen eros, minden tisztan, eroteljesen es szepen szol, az akusztikus reszek is csodalatosan megszolalnak, a dobhangzas is tokeletes, mondjuk ez utobbi egy dobostol el is varhato. Meg nem egy Make a Change, de mindenkeppen az ev egyik kellemes meglepetese nalam a Deathrow masodik nagylemeze, foleg a hangulata miatt! -Mirgilus- 8/10
Obskene Sonare - Todnachten MCD A kiado az osztrak OS mini-albumat minden idok egyik legjobb osztrak black metal kiadvanyakent reklamozza, lehet viatatkozni…Olyan bandakhoz hasonlitja az OS-t mint az elso lemezes Satanic Warmaster, a Thousand Swords korszakos Graveland, neha meg Silencer es Nargaroth, ezen is lehetne vitatkozni, en egyaltalan nem erzem ezen felsorolt bandak hatasat, bar a visitozo vokal neha emlekeztet a Silencer klasszikus korongjara, de attol sokkal emeszthetobben visibal Akanoth, a banda agya. Egy bevezetoszeruseg utan ket gyors, tipikus BM daralas kovetkezik, aztan egy kozeptemposabb nota a ...Von Blut und Verlust, bar ebben is van gyors csepeles. A korongot a nagyon otletesen kezdodo, majd gyors es kozeptempos temakat jol valtogato Herbstnebel zarja, ez a korong legatgondoltabb szerzemenye. Ha lenne meg ilyen nota a CD-n, akkor en is gyakrabban meghallgatnam. Osztrak foldon ennel vannak sokkal jobb BM bandak, pl az Obscure Anachronism, ha mar a fiatal, tronkovetelo bandaknal tartunk. -Mirgilus- 6.5/10
Israthoum - Black Scenery Avatar MCD Az Israthoum Portugaliabol szarmazik eredetileg, 1992-ben alakultak, szamos nevvaltoztatas utan vettek fel az Israthoum nevet, majd rogton ezutan a banda nagyobbik resze Hollandiaba, Israth enekes meg Luxemburgba koltozott. Ket demo utan 2004-ben jelent meg eloszor ez az MCD (sok helyen mint album emlegetik, tevesen!) mindossze 333 peldanyban. Aztan a Merciless ajanlott egy szerzodest nekik es 2006-ban ismet megjelent ez a mini album. Azt nem tudom, hogy iden ismet piacra dobtak-e vagy sem, nekem Volker mint promo CD-t postazta nemreg… Allitolag iden vegre megjelenik a banda reg esedekes elso nagylemeze. Az Israthoum tagai olyan bandakban is zenelnek/zeneltek mint: Perditor, Funeral Winds, Warlust, Liar of Golgotha, Bestial Summoning, Onheil, Eternal Frost, stb. 90-es evek eleji Black Metalban erdekeltek, a monumentalis billentyu temaknak koszonhetoen neha a korai Emperor neve ugrott be mint osszehasonlitasi alap, ez foleg a gyors, szaguldos notaknal jellemzo. Kimondottan kellemes hallgatnivalo a Black Scenery Avatar, mostanaban nemigen jon ki ilyen korong, en mindenkeppen befogom szerezni az iden megjeleno lemezuket! Van bennuk valami a regi fekete fem szellemisegbol es en ezt nagyra ertekelem. -Mirglus- 8/10
Noktiis Eterna - Les Larmes Du Tyran A NE egyszemelyes formacio, a Cathedral Canceria-ban is zenelo Sacrystia bandaja. A Les Larmes Du Tyran a NE elso kiadvanya, egy demo ami 2005-ben latott napvilagot minden elozmeny nelkul, az olasz Slava Satan kiado latott benne valami fantaziat es tavaly kiadta CD-n, egy nagyon hangulatos boritoba csomagolva. Gyengen megszolalo szuicid BM/funeral doom a mufaj neve. Nem sok erdekesseget veltem felfedezni, a tehetsegtelenseget egy elegge jol megkomponalt zongora pruntyoges alcazza, de ha levennenk a billentyus reszeket, akkor lehet, hogy a kozel 40 perces lemez vegighallgatasa mar komoly nehezsegeket okozna. Tucatszor eljatszott temak, lassan hompolygo dalok, nyulnak a notak mint a retesteszta, de valahogy nem tud mas hatast gyakorolni ram mint unalmat, megvetest es asitozast. Notakat nem tudok kiemelni, mindegyik ugyanarra a kaptafara van legyartva. Eleg gaz, hogy azt kell leirjam, hogy egyetlen pozitivum a billentyus hangszer megszolaltatasa, de hat ez van. Bar franciaul karog/ordibal Sacrystia, ettol fuggetlenul a zeneben alig van benne az a francia melankolia, elegancia, ami annyira jellemzi pl a Celestiat, Alcestet, hogy a klasszikus LLN bandakat ne is emlitsem, helyette van erolkodes, al-melankolia es al-depresszio. Vannak gyenge SBM bandak is, ime itt egy pelda. -Mirgilus- 5/10
Dimhymn / Hypothermia - Sjuklig Intention Split LP A sved Hypothermia kiadvanyrol kiadvanyra egyre jobb. A 2006-os Kold, masodik nagylemezig szerintem borzalmasan szar zenet eroltetett Kim Carlsson baratunk, azota raerzett a sajat zenei vilagara, mert egyre jobb anyagokkal jelentkezik. Eddigi legjobb munkaja a tavaly megjelent Rakbladsvalsen album. Ez a kozos lemez eloszor 2006-ban jott ki CD-n, aztan kazettan es most it van a jo oreg bakeliten is. Gyonyoru a borito, a szoveges inzert is nagyon szep es nem utolso sorban a zene is kivalo. A suicide BM szinter egyik legjobb csapata a Hypothermia. A nem eppen szimpatikus Kim baratunk Lifelover bandajat azert jobban szeretem es tobbet is hallgatom… Corpus Christii - Rising 2 x LP Az ilyen kiadvanyokert erdemes bakelit lemezeket vasarolni es hallgatni. A nemet OAP bakelit kiadvanyai egytol egyig csucsminoseget kepviselnek ami a kulcsint es a kivitelezest illeti, neha a tartalom gyengebb, de most egy eros albummal van dolgunk. A Portugal CC mint egy atlagon aluli, gyengecske BM banda indult ugy egy jo evtizeddel ezelott. A korai lemezei Nocturnus Horrendusnak tobbnyire azert nem talaltak be nalam, mert a gyenge dobgepnek koszonhetoen elegge idegesito volt a hangzasuk. Ez elso 3 korong a felejtheto kategoriaba sorolhato, de aztan valami tortent, hiszen ket olyan minosegi albummal rukkolt elo NH, hogy leesett az allam (Tormented Belief, The Torment Continues) es ime itt a trilogia utolso darabja a Rising. Pillanatnyilag ez a legerosebb CC kiadvany, mondjuk az elozo ket korong is nagyon jo. Verbeli, satanista, gyors Black Metal, mindenfele cicoma nelkul. Ilyen zenet csak igy szabadna jatszani. Jo temak, riffek, fasza notak es egy nagyon eros hangzas jellemzi a Risingot. A gatefold borito, a vele jaro poszter, meg a korongok tasakjai is mind-mind szemet gyonyorkodtetoek. Ilyenkor szoktuk mondani, hogy sokkal szebb, mint a CD-s valtozat. Long live the Vinyl! -Mirgilus- 8.5/10
Goat Semen - En Vivo En Lima Hell Az OAP mellett a jelenkor egyik legjobb, vinilekre specializalodott metal kiadoja az amerikai Hells Headbangers, azert a Nuclear War Now! nevet is meg kell emliteni, ha mar ilyen felsorolasba kezdtem. Peru elsoszamu death/black metal alakulata az Eric Neyra vezette Goat Semen. Nyolc eve terrorizaljak zenejukkel a szinteret es ha hinni lehet a kiadojuknak, akkor iden vegre kijon a banda elso nagylemeze, 5 split es 2 demo utan mar epp ideje lenne! Addig is itt van egy elkepesztoen pofas boritoba csomagolt, nyersen megszolalo, kivalo elo album ettol a Del Amerika-i satanbrigadtol. A Goat Semen tipikusan szereted vagy gyulolod banda, nincs kozeput. Elkepesztoen nyers, zsigeri metaljukat szokni kell, nem egy konnyu tanczene amit produkalnak, viszont az tagadhatatlan, hogy ennyire osztonos, zsigeri es rothadt fekete femet kevesen tudnak felmutatni! Az-az oszinte, nyers ero ami arad a notakbol az elismeresre kesztet, ezek a faszik nem szaroznak, halalosan komolyan gondoljak amit csinalnak es ennek igy kell lennie! Anno a Sarcofago, Von, Sextrash, a kolumbiai Masacre, meg hasonlo del amerikai bandak nyomattak ilyen muzsikat. A minosegi kartonra nyomott gatefold borito tele van jobbnal jobb koncertkepekkel. A szines inzert is nagyon latvanyos, allitolag a Die Hard valtozat meg ennel is pofasabb, ahhoz picture lemez jar! Az inzerten olvashato: Peruvian terrorist death black destructive metal mayhem! jol kifejezi, hogy mivel is van dolgunk! Az inzertrol pontosan megtudhatjuk a koncert korulmenyeit, ha ez nem metal, akkor semmi, aki olvasta az tudja mirol beszelek. Hail! -Mirgilus- 8/10
Fluisterwoud - Langs Galg en Rad LP A Fluisterwoud sokaig inaktiv volt, de hogy most ujraeledtek es hamarosan itt a masodik nagylemez, erdemes szot ejteni az elso album bakelites kiadasarol. Ez a lemez eredetileg 2003-ban jelent meg CD-n. A bakelites valtozat erdekessege, hogy a Lugubrum feldolgozas helyett itt egy jol ismert Darkthrone atirtanak orulhetunk (Unhoy Black Metal). A bandaban jol ismert holland black metal zeneszek jatszanak, olyan csapatokbol, mint a Sauron, Galgeras, Urfaust, Planet AIDS, hogy csak az ismertebbeket emlitsem. Kilencvenes evek eleji, gyors black metalt nyomatnak, nem is rosszul, mondjuk nincsenek olyan jok mint a Sauron, viszont a fent emlitett tobbi bandanal jobbak. A Sauronnal van is egy megosztott kislemezuk, az is meg 2006-bol. A kulcsin is impozans, minosegi papirra nyomott, gatefold borito, amin nagyon jol ervenyesul a borito festmeny, a szovegek is benne vanak a belso boritoban. Megjelent mindossze 500 peldanyban, az emlitett ket kiadonal meg beszerezheto. -Mirgilus- 8/10
Aki olvas minket annak ismeros mar ez a finn, radikalis death metal formacio, szamos kiadvanyukrol irtam mar. Manapsag nem sok death metal bandat hallgatok, leszamitva a regi nagy lemezeket ugy 1994-ig bezarolag. Viszont mindig akad kivetel es az egyik ilyen kivetel a Devilry. Nemcsak azert szeretem ezt a militans death bandat, mert jo zenet nyomnak, hanem mert komoly mondanivaloval is birnak, nem zombiekrol, gore baromsagokrol, meg egyebb leragott csontokrol enekelnek, hanem komoy, neha az ugynevezett politikai korrektseget meg hirbol sem ismero, temakat boncolgatnak (pl. muslim genocide), stb, stb. Kivetelesen tehetseges, jo banda a Devilry, kar, hogy ennyire alulertekelt, alig varom, hogy az iden vegre megjelent elso nagylemezuket kezbe vegyem. A koronggal egyszeru, de latvanyos borito, szoveges inzert es a CD-s valtozathoz kepest egy bonusz nota jar. Verbeli, regifelfogasu, jo hangzasu death metalra ehezoknek egyenesen kotelezo! Respect! -Mirgilus- 8/10
3 ev utan ismet van uj Metsatöll nagylemez. Aki azt hinne, hogy a fiuk tetlenkedtek, azoknak elarulom, hogy az elmult 3 evben nagyon meglendult a banda szekere, Esztorszag egyik legelismertebb bandaja lettek, koncertjeiken tobbnyire nepunnepely van es meg az orszag elnoke (!!) is gyakran ellatogat egy-ket koncertjukre. Kiadtak 2 koncert DVD-t, egy koncertlemezt es egy minialbumot is az elmult 3 evben, szoval nem tetlenkedtek. Ha ismered a korabbi lemezeiket, akkor szinte mindent tudsz errol a bndarol, tehat tovabbra is eszt folk metalt nyomatnak. Amig a legtobb hasonszoru banda a kezdeti sikerek utan egyre popularisabb (fogalmazzunk ugy, hogy bulizosabb, lazabb) iranyba halad, addig a Metsatöll ellenkezo iranyba tart. Ez palyajuk legnehezebben emesztheto korongja, kevesebb a beindulos, porgos, tancolhato dal, viszont annal tobb a befelefordulo, szomorkas szerzemeny, ami tobb hallgatast igenyel, mint a tobbi „tivornyaba” hivo tetel. Elkepeszto sok hangszert szolaltatnak meg, felerol meg nem is hallottam, a jo keveresnek koszonhetoen minden tisztan es szepen hallatszik. Azok akik emeszthetobb lemezt vartak, olyat mint a Terast Mist volt 2005-ben, azok csalodni fognak, viszont akik melyebbre akarnak asni az eszt folklorban azoknak kihagyhatatlan lemez a Iivakivi, amit egy beert, kiforrt stilussal rendelkezo eszt folk metal banda alkotott meg. A Metsatöll egy unikum, minden tiszteletem az ovek! Rulez! -Mirgilus- 9/10
Metsatöll - Terast Mis Hangund Me Hinge 10218 Az Esztorszagban oriasi sikereket elert Hiiekoda utan jelent meg a banda masodik nagylemeze a Terast Mis. Erre is bezsebeltek az Eszt Grammy-t es talan meg tobb is fogyott belole mint a bemutatkozo korongbol. En nagyon birom ezt a bandat, szamomra ok testesitik meg a folk metal fogalmat. Ez a lemez nem gyakorolt ram akkora hatast mint a Hiiekoda, tobbszori hallgatas utan is ugy ereztem, hogy nem annyira jo mint az elodje, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne egy kivalo lemez a Terast Mis. Ha valaki ezzel a koronggal ismerte meg a bandat, lehet, hogy ugy gondolja, hogy ez a jobb. A lenyeg: egy kivalo, hagyomanyokat apolo, eszt folk metal lemez a Terast Mis, amit nem lehet csak ugy uldogelve hallgatni, ezekre a temakra, notakra kezd az ember bemozdulni, tancolni. Egy-ket kupica palinka (valasztas szerint lehet sor, bor, stb) utan meg egyenesen jokat lehet ra mulatni. Eloben biztosan nagy tivornyakat rendeznek. -Mirgilus- 8.5/10
Harom evente jelenik meg uj Loits nagylemez es ez igy rendjen is van. Eddig mindig minosegi kiadvanyokkal orvendeztettek meg a Militant Flak ‘N’ Roll kiralyai es ezt a jo szokasukat most is megtartottak. Kozeptempos, rock alapu, os black metal hatasokat sem nelkulozo muzsikajukat egybol fel lehet ismerni, jellegzetes a hangzasuk es a notaik minosege is dicseretes. A haromnegyed oras korong hasonlo zenet rejt mint az elozo Loits lemezek, tehat nagy ujdonsagokrol nem tudok beszamolni, megis ezek a lenduletes notak hallgattatjak magukat es amint lejar a lemez mar nyomom is meg az ismetlo gombot. A hangzas lehet, hogy dogosebb mint az elozo korongnal, bar meg kell jegyeznem, hogy Loits mindig is hires volt az eroteljes es tiszta megszolalasrol. A sok koncertezesnek is megvolt az elonye, hiszen nagyon egyutt van a brigad, jok a temak, riffek, mi kell meg? A lemez egysegesen magas szinvonalu, de azert egy notat ki kell emeljek, ez pedig a Veealune valss. Ahogy egy keringo dallamait beepitettek ebbe a notaba az zsenialis. A szovegek magas szinvonala es mondanivaloja, meg az elkepesztoen szep csomagolas miatt mindenkeppen adok meg egy plusz pontot. Ilyen kiadvanyokert erdemes penzt adni! -Mirgilus- 9/10
Must Missa - The Target of Hate Az elso Must Missa korongrol irtunk 2004-ben, akkor a fiuk meg death-black metallal probalkoztak, inkabb kevesebb, mint tobb sikerrel, aztan atnyergeltek regivagasu black-thrash muzsikara. Aki a zenei ujitasokat kutatja, az nagyivben kerulje el ezt az eszt bandat, hiszen itt csakis regivagasu, millioszor hallott, retroszagu thrash (es nemi black) metal hallhato. Tobbnyire kozeptemposan zakatolnak, neha gyorsitanak be, de az egesz annyira kiszamithato es izzadtsagszagu, hogy megfajdul tole a fejem. Most, hogy ismet thrash metal ujjaszuletes van es egyre masra jonnek a jobbnal jobb fiatal thrash bandak (Warbringer, Bonded by Blood), hogy csak a legujabbakat emlitsem, nem sok ertelmet latom az ilyen poros es otlettelen melos thrashnek. -Mirgilus- 5.5/10
Tulajdonkeppen a tavaly megjelent MM korongrol sem tudok tul sok ujdonsagot leirni, ha bemasolnam a The Target of Hate recenziot ide, akkor az is megallna a helyet. Ez a lemez is hasonlo szellemisegben keszult mint az elodje, annyi valtozas azert van, hogy hallatszik, hogy a fiuk torekedtek a valtozatossagra, a hangzas is sokkal bikabb es a notak felepiteseben is erezheto nemi pozitiv valtozas, mondjuk azt, hogy fejlodes. Ha tartjak ezt a tendenciat, akkor ugy a 10. lemez korul jo kis thrash banda lesz a Must Missabol, addig en nem akarok tobb MM korongot hallani! -Mirgilus- 6.5/10
Esztorszag egyik elso pagan/folk metal bandaja az 1995-ben alakult Taraphita. Az 1998-ban megjelent elso nagylemezuket (Raev) ismerem, azt anno nagyon birtam, azota nem hallottam a bandatol semmilyen uj kiadvanyt. A Primeval Force a banda 3. teljes nagylemeze es ahogy az elvarhato egy ilyen regota mukodo bandatol, egy nagyon jol sikerult, hangulatos, epikus folk metal korongot adtak ki 2005-ben. Tobbnyire a lassan hompolygo dalfolyamok jellemzik a lemezt, karcos es dallamos vokalokkal szinesitve. En nem vagyok nagy rajongoja a szintis metalnak, de itt nagyon jo kis temakat jatszik a billentyus a hatterben, csak ott ahol kell, semmi tobbet. Az egesz lemezt athatja a kesei Bathory szellemisege, sot egyes notaknal (pl. Throne of Bones) a Wolfheart korszakos Moonspell is eszembe jutott mint osszehasonlitasi alap. Eroteljesen megdorrenek a gitarok, az egesz lemeznek van egy regies hangulata. Az emelkedett hangulat vegig kiseri az egesz lemezt. -Mirgilus- 8/10
Tharaphita - Iidsetel sunkjatel radadel Uj lemezen az eszt Taraphita ismet anyanyelven enekli meg a hosi csatakat, a harcos buszkeseget, a bajtarsiassagot es a vegso gyozelmet. A lemez cime kb annyit tesz, hogy Sotet osi osvenyeken. A zene tovabbra is a jolismert Taraphita kellektarbol merit, lassan hompolygo, epikus notak, ugy a kesei Bathory vonalan, kellemes gitarharmoniakkal megszinesitve. Az elozo lemez sokkal fogosabb notakat tartalmazott, viszont ha erre az uj korongra is kello idot szanunk, akkor rajohetunk, hogy ez sem marad el az elozo lemez szinvonalatol, sot bizonyos szempontbol szamomra meg erdekesebb is. Most sokkal kevesebb dallamos eneket hasznalnak, a notak is sokkal nyersebbek, de hat ez egy harcos lemez, ezt igy kell talalni. Aki valodi, hamisitatlan pagan/folk/black metalt akkar hallani, annak nagyon tudom ajanlani ezt a balti bandat, minosegben meg nem egy Obtest vagy egy Skyforger, de akinek mar csomore van az Ensiferum/Finntroll/Korpiklaani fele megelhetesi folk metalbol, az nyugodt szivvel szerezze be a banda lemezeit! -Mirgilus- 8/10
Echosilence - Distorted Horizon Az esztorszagi Tallinn-bol szarmazo banda mar 12 eve letezik, viszont eddig mindossze ket sajatkiadasban megjelentetett demot tudhat magaenak, na meg ezt a 4 szamos MCD-t, amit 2005-ben dobtak piacra. Zenejuket a kiado progressziv metal cimkevel latta el, ezen lehetne most orakat vitatkozni, hogy mi is valojaban a prog metal. Az en olvasatomban a prog metalnak nevezett bandak 99 szazaleka nem jatszik prog zenet, max csak szeretne, de ebbe most ne menjunk bele. Millioszor hallott technikas gitarjatek, neha a bedurvulosabb, neha a lebegosebb fajtabol, tempovaltasok, toresek es egy teljesen atlagos noi vokal adja az Echosilence progresszivitasat. Mostanaban nagyon mennek az ilyen csajos zenek, a kiadok egyre masra ontjak az ilyen kiadvanyokat, aki a noi enekkel megspekelt metalra eskuszik, annak erdekes perceket okozhat a Distorted Horizon. -Mirgilus- 5/10
Goresoerd - Goremarket Mid-Prices A gore-grind-death nem egy kimondottan ujito mufaj, sot mostanaban annyira ramentek a bandak a technikas jatekra, hogy a szovegeket leszamitva nem sok gore van a muzsikaban. Azert akad egy ket uj banda akik az Autopsy, Necrophagia altal lefektetett alapokbol meritenek es inkabb a beteg/morbid hullaszagu temakra helyezik a hangsulyt es nem az esztelen tekeresre. Az eszt Goresoered is a groovos gore-grindot komalja es a tavaly megjelent nagylemezuk kellemes meglepetes volt szamomra. Jo kis old school gore death-et talalnak a fiuk, valtozatos, fejrazos, testmegmozgatos notakkal szorakoztatjak a hallgatokat. Mar a lemezcimbol is sejteni lehet, hogy egy jofajta humoros bandaval van dolgunk, kar, hogy a szovegek nem allnak a rendelkezesemre, hiszen az olyan szamcimek mint a: Have a nice fucking day, Circle of masturbators, Give me some shit, vagy a Ghosts from the toilet biztosan jo kis sztorikat meselnek el. Egy-ket sor utan kimondottan szorakoztato muzsika, eloben is meglesnem ezt a bandat, varom a kovetkezo kiadvanyt! -Mirgilus- 7/10
A Loits gitarosa, Lauri gondolt egyet es osszehozott egy thrash bandat, az enekes Mart meg olyan eszt bandakbol lehet ismeros mint a Taak, Dawn of Gehenna vagy a Whispering Forest. Riffelos thrash a jatek neve, gondolom jo sok Bay Area-i bandat hallgattak a fiuk, foleg a Testament es a Forbidden hatasa erezheto. Nem a sebesseg dominal, hanem a sulyos dongolos temak, tobbnyire kozeptemposan zakatolnak, csak neha adagolnak a temakhoz egy kis nitrot, amitol aztan magasabb sebesseg fokozatba kapcsolnak. Erezheto a hardcore muzsikak hatasa is, foleg az uvoltosebb enektemaknal. Nem egy egetrengeto thrash lemez, nem is retro izu, viszont az olyan uj titanok mellett mint a Municipal Waste, Toxic Holocaust, Evile, Fueled by Fire, Bonded by Blood, stb nem nagyon tudnak labdaba rugni. Oreges, melos thrash, kioregedett verthrashareknek biztosan fog tetszeni. -Mirgilus- 6/10
Taak egy eszt doom metal, vagy inkabb doom rock banda. Sabbath alapu riffek, kellemes rockos megoldasokkal. A lemez elso ket notaja akkora doom-rock, hogy az ember egybol kapja kezbe a leggitart es nyomja ezeket az oriasi temakat, riffeket. Mart (lasd meg Nitrous) hangja sokkal jobban passzol ehhez a muzsikahoz, mint az emlitett thrash zenehez. Esztul enekel es ez meg ad egy kulonleges hangulatot a notaknak. Kar, hogy a lemez tobbi notaja nem igazan erdekes, egy par szam utan meg rendesen leul a korong, csak egy-ket erdekes temanal kaptam fel a fejem ujra a szendergesbol. Ha egy kicsit a tempot lenduletesebbre vettek volna, sokkal jobban tudnek lelkesedni. Van ebben a bandaban potencial, ez hallatszik, erzik ezt a muzsikat, csak kell meg erjenek. Akit erdekel, hogy milyen lehet egy esztul enekelo doom banda, az mindenkeppen szerezze be ezt a korongot, mert lehet, hogy bejon majd neki. -Mirgilus- 7/10
Horned Almighty - Live Exsanguination A tavalyi United Metal Maniacs fesztivalon rogzitette ezt a koncertlemezet a dan skinhead black metal alakulat. A banda a masodik nap lepett szinpadra olyan formaciokkal jatszottak egyutt mint az Archgoat, Forgotten Tomb, DHG, Unpure, stb. Mindket nagylemezukrol 4-4 szamot jatszanak el, egy nagyon jo megszolalasu koncerten. Puritan black metaljuk eloben nagyon jol megdorren, nincs itt semmi okoskodas, csak bele a pofadba tipusu, regivagasu fekete fem. Feszesen, lenduletesen jatszanak, gondolom, aki ott volt a koncerten nem kellett csalodjon. Studio felvetelen is tetszik a banda, hamarosan jon a harmadik nagylemezuk, bizom benne, hogy ebbol a lenduletbol marad majd harmadik korongra is. Mostanaban nemsok black metal koncertlemezt hallottam, szoval ez egy jo kis kiadvany, ajanlott azoknak is meghallgatni akik ugy gondoljak, hogy egy BM banda eloben nem tud jol teljesiteni. -Mirgilus- 7.5/10
Drautran - Throne of the Depths A delay-ezett akusztikus tema hallatan nincs, hogy ne villanjon fel az embernek az elso 2 Dolorian lemez. Bar a kesobbiekben kiderul, hogy a Drautran mas zene(k)ben utazik. A komor temat egybol nyugodt hangzatok valtjak fel, de ujra megteveszto a huzas, mert felperc alatt egy black metal vagtaba valt a dal. Talalo a banda logoja, szovevenyes, tuskekkel benott indakra emlekeztet, a kulonbozo temak is kuszoszeruen nyulnak egymasba, a fojtogato hangulatu rettentoen rideg black metal riffek/harmoniak szurnak akarcsak a tovis. Nehezen attekintheto, sound szempontjabol gazdagon hangszerelt, tobb retegbol felepulo black metal a Drautran, egeszen mas dimenziokba repit a Throne of the Depths, a szelvesz-szeru temak gyakori valtakozasa, a technikailag komplex jatek egy kaosz-szeru zenet eredmenyez, sok hallgatason kell tullennunk, amig elkezdjuk kapizsgalni a lenyeget. Olyan a Drautran zenejet megemeszteni, mintha egy indakkal surun benott erdon probalnank keresztul menni. Faraszto, energiat igenylo feladat, biztos sokaknak tul nagy falat lesz a Drautran zeneje. A zord es komplex gitarjatek a norveg legendat, a Thorns-t idezi, a neha felbukkano billentyuk szovevenyes jateka az Emperor-ra hajaznak, az egyes atmoszferikus leallasok pedig az Immortal-t idezik (At The Heart Of Winter). Ehhez hozakell adni a patosszal teli, hangulatilag a german nepzeneben gyokerezo, akusztikus szinesiteseket. Eszaki izu, hideg hangulatu black metal amit a nemetek jatszanak, dalaikban megvan az az elsopro ereju huzas, es amit ugye minel ritkabban hallani mostansag, hogy a szellemiseg melle itt magas szintu technikai tudas is tarsul. Nagyon illik a kiado katalogusaba ez a kiadvany a tobbi Prophecy muveszek neve melle, szellemileg/zeneileg is reszben ugyanazt kepviselik mint a Helrunar, Empyrium, Nachmahr, Dornenreich, de technikailag egy szinttel feljebb vannak. -Robert Sun- 8.5/10
Alcest - Souvenirs d'un Autre Monde A zsenialis Neige (Peste Noire, Mortifera, Amesoeurs, Phest, Forgotten Woods) legszemelyesebb bandaja, az Alcest elso nagylemezen folytatja a Le Secret EP-n megkezdett utat, kivaloan otvozve a shoegaze almodozos hangulatat a black metal zarkozottsagaval (?). Az eredmeny egy vegtelenul utopisztikus, alomvilag hangulatot terjeszto alkotas. Neige szerint az Alcest a sajat maga altal krealt irrealisztikus, utopisztikus alom-vilagnak a zenei megtestesulese. Ha gyermekkorodban valaha is probaltal abrandozva egy parhuzamos - vegtelen nyugalmat araszto - univerzumot kiepiteni magadnak, ahova esetenkent elmenekulhettel a kulso faktorok elol, akkor konnyu lesz megerteni Neige koncepciojat. A Souvenirs d'un Autre Monde olyan akar egy delibabos utazas a multban, mintha az artatlan gyermekkor poros emlekei kozott koborolnal. A kifakult vagyalmok kozt kutakodva, szinte lehetetlen a nosztalgikus impressziok elkerulese. Egy fantazmagorikus utazas "soundtrack"-je az Alcest, mely utazas allomasai kozt a remeny, a boldogsag eppugy megtalalhatoak akarcsak a sovargas es a nosztalgia. Neige meg tobb teret engedett a shoegaze es post-rock elemek kibontakozasara, u.h. ezuttal tobb utalas talalhato az olyan legendas shoegaze bandakra, mint a Slowdive, vagy a Catherine Wheel, a Burzum/korai Ulver jellegu black metal pedig mar csak tavoli visszhangkent kepviseli magat. Hangulatilag rokon a lemez a francia kortars muvesz Yann Tiersen alkotasaival is. Neige almodozos hangja mellett uditoen hat Audrey Sylvain (Amesoeurs) fiatalos, gyermekes, es ugyancsak merengo vokalja. 2007 leghallgatottabb es egyben legjobb lemezet hozta szamomra Neige, egyes kritikusok nem hiaba emlegetik maris alapmukent a korongot, amely szerfelett frissen hat a mai depressziv/szuicid tomegaradatban. A hangzas is tokeletes, a gitarok majdhogynem sirnak, a riffek keseredesen bugnak, a vokalok csak kiegeszitik a zenet, de abrandozva meseket szovogetnek, a zongora esocseppek hangjat idezi, a dobokat meg szinte eszre sem veszed, annyira ellehet merulni az Alcest vilagaban, amely zeneileg olyan muveszek alkotasiaval rokon, mint a Burzum, Catherine Wheel, Cocteau Twins, Ulver, Slowdive, The Cure, Yann Tiersen. -Robert Sun- 10/10
Sick Room 7 - Hail Intolerance Ime itt az elso nagylemez a dan atmoszferikus/doom/ambient/metal/rock - ban mozgo Sick Room 7-nek. Nevukhez meltoan 7 csapast mernek rank, sajnos nem volt olyan hatassal ram a lemez, mint ahogy azt a demo alapjan mertem remelni. Maradt ugyanaz a stilus, minimal ritmusokra egyszeru kis szintidallamok, sok effektezett/delay-ezett akusztikus gitar, itt-ott egy metal riff, semmi extra. A vokal is minimal, Svest-fele suttogos fajta, nem igazan emelkedik ki, de illik a zene visszafogott hangulatahoz. Cseppet rock-osabbra vettek az alapot, a gitarok sem hasitnak annyira, es egybol sok a 80-as evekbeli new wave / dark rock hatas, foleg The Cure, Joy Division es tarsai fele nyirkos hangulat. A "metal"-osabb reszeknel van egy alig eszlelheto Burzum utohatas, a riffekben pedig ott kisert a korai Sabbath munkassaga. Maradtak a filmbol kivagott reszek is, egyszoval ez ugyanaz a banda/project, csak cseppet light-osabban nyomjak mint a demon. Probalkozni itt erdemes: myspace.com/sickroom7 -Robert Sun- 7.5/10
A sved Nastrond minden idok egyik legjobban alulertekelt Black Metal formacioja. 1993-as megalakulasuk ota ez a negyedik nagylemezuk, palyajuk soran volt szamos demojuk es megosztott kislemezuk is (2006-ban a Myrkr-el es azelott meg a gorog Nocternityvel kozos kislemez erdemel emlitest). Aki jartas a sved Black Metalban az gondolom, hogy egyetert velem, hogy a Nastrond oriasi hatassal volt a sved szinterre. A “sved black metal hangzas” is az o nevukhoz vezetheto vissza (tobbek kozott), de a sved orthodox devil worshipper iranyzat (Watain, Ofermod, Malign, Funeral Mist, stb) is sokat meritett Karl NE-ektol. A masodk nagylemezuk utan industrialisabb iranyba fordultak, hasonlo vizekre evezve mint a Diabolicum. 2006-ban vettek fel ezt a negyedik nagylemezt, iden jelent meg es eddigi palyajuk eszenciat nyujtja: megmaradt az industrialis alap, viszont az old school black metal is kellokeppen teret kap. A hangzas is kelloen nyers, de megis minden erosen es telten szol, gondolom, hogy ok is erzik, hogy 2008-ban nem lehet olyan hangzassal eloallni mint a 90-es evek kozepen. Eleg nehez leirni, hogy milyen zenet is rejt a Tuz fiai lemez. Sotetben, nyomott hangulatban ennel jobb muzsika talan nem is kell, hogy a hallgato megjobban a feneketlen melyseg fele sodrodjon. Tobbnyire a lassan hompolygo temak jellemzoek, ezek helyet neha atveszi a menetelosebb kozeptempo, torzsi dobolasra emlekezteto temak es az egeszet uralja Karl NE kantalos, neha horgos, viszont nagyon valtozatos hangja. A lemez egysegesen jo, sot szerintem a 15 eves fennallasuk legjobb korongja. Ahogy az Agios kantalos, satani imajabol berobban a lemez csucspontjanak szamito Svarta Strander (Digerdoden), attol gondolom, hogy minden igaz BM hivonek megdobban majd a szive! Neha rovid, hangulatos atkotesek, zajos intermezzok vagy tengerzugas adja meg a kovetkezo nota alaphangulatat. Kivalo, jol atgondolt, kierlelt produkcio, az idei ev egyik kellmes meglepetese! -Mirgilus- 9/10
Valahogy a kanadai metal bandaknak sohasem sikerult az igazi attores, pedig borzasztoan eros bandak jottek mar Kanadabol, tobbnyire mint kultikus bandak emlegetjuk oket (Voivod, Slaughter, Infernal Majesty, Blasphemy, stb, stb). Az Exciter anno egyutt indult a Metallicaval es a Slayerrel, mig az utobbi ket banda a vilag legismertebb metal bandai kozott van, addig az Exciter csak az igazi fanatikusok elott lett ismert, pedig 1983-ban meg minden jel arra mutatott, hogy hatalmas sikerek elott all a zenekar. Megjelent a debutalo Heavy Metal Maniac korong, minden idok egyik legjobb metal lemeze, egy igazi klasszikus, Kill’ Em All, Show No Mercy kaliberu lemez. Aztan meg ket oriasi lemezt adtak ki: Violence & Force es a headbangelos Long Live The Loud. Utana is voltak Exciter korongok viszont a gyenge kiadoi tamogatas meg a rengeteg tagcsere miatt kezdett megfaradni a banda, aztan jott a kilencvenes evek metalszegeny idoszaka es ugy tunt, hogy vegleg foldbe all a banda. 2000-ben a francia Osmose teljesen csodott mondott a Blood Of Tyrants lemezzel, pedig az egy nagyon eros album volt. Nyolc ev telt el az elozo korong ota es a banda ismet visszatert, talan most a nemet Massacre Records is a banda moge all, meglatjuk. A Thrash, Speed, Burn lemez egy nemkeves 80-as evek nosztalgiajaval atitatott regisulis thrash/speed metal alkotas, a stilus minden szepsegevel es kozhelyevel egyutt. A hangzas is olyan, mintha 20 evvel ezelott rogzitettek volna. Excitereknel teljesen megallt az ido, mondjuk en nem is banom, imadom az ilyen tipusu poros metalt, szoval nagyterpeszben leggitarozom az olyan notakra, mint a cimado, vagy az abszolut fejrazos himnusz In Mortal Fearre. A Hangman magas vokaljaitol gondolom sokakat kiver majd a viz, de ettol meg az is egy kivalo metal nota. A dob sem az a modern ketlabgepes muvi kalapalas, a rengeteg gitarszolo meg balzsam a metalos fuleknek. Nem egy Heavy Metal Maniac vagy egy Violence & Force, de attol meg nagyon jokat lehet ra nosztalgiazni, egy fesztivalon szivesen meglesnem ezeket a ven rokakat, hogy eloben mire is kepesek ezzel a felallassal. Speed fucking metal! -Mirgilus- 7.5/10
Sacrilegious Impalement - Sacrilegious Impalement MCD Unatkozo Evil Angel es Neutron Hammer muzsikusok uj projektjerol lesz most szo. Hozzajuk csatlakozott az Exordium dobosa Asassin, sot ezt a bemutatkozo MCD-t az Exordium Nihil Inri studiojaban rogzitettek. Amig az Evil Angel es a Neutron Hammer old school Black/Thrash-ben erdekelt, addig a SI regivagasu Black/Death Metal egyveleget jatszik, termeszetesen a nagy elodok nyomdokain. 2006-ban rogzitettek a Total Anihilation demot, ami szamos kiado erdeklodeset felkeltette. Ez a 4 szamos MCD bemutakozasnak megteszi, hamarosan jon meg egy 7” Ep a nagylemez elott, aztan majd kiderul, hogy tenyleg eletkepes-e ez a projekt. Foleg a kozeptempos daloknal erezheto, hogy nem egy teljesen felesleges idotoltossel van dolgunk, de ettol eltekintve nem egy nagy durranas ez a CD. A Prophet Of Misanthropy egy akkora Darkthrone riffel es temaval kacerkodik, hogy az mar tobb mint hatas, inkabb nyulas. A legjobb nota az utolso Eternal Agonies, ebben van benne az a tipikusan finnes tempo amit en nagyon birok az ilyen kaliberu muzsikaknal kar, hogy ilyen notabol nincs tobb. Nem rossz zene, tobbszori hallgatas utan mar egeszen megkedveltem, szerintem ha tartjak ezt a szintet es meg egy kicsit ragyurnak jo kis nagylemezt fognak kesziteni. -Mirgilus- 7.5/10
Animus Mortis - Atrabilis (Residues From Verb & Flesh) A chilei AM egy uj banda a szinteren a 2006-ban megjelent Thresholds Of Insanity bemutatkozo CD-juktol nem voltam elajulva. Az a kiadvany a banda elso demojat es egy split CD notait tartalmazta. Void nagyon csipi oket es iden meg is jelent a bemutatkozo nagylemez. Most sem vettek le a labamrol, de az teny, hogy hallatszik sokat fejlodtek az elozo kiadvanyhoz kepest. Jo hangzassal megtamogatott tobbnyire gyors Black Metalban erdekeltek, kellemes kiallasokkal, dallamosabb reszekkel szinesitik a muzsikajukat. A kelloen sotet aura megvan a dalaikban csak a jo notakat hianyolom en meg mindig. Zuznak becsulettel, Sidragath enekes szorja az atkot a hallgatosagra, de ettol meg a jo riffek, notak meg mindig hianyoznak. Meghallgatod a lemezt, de nem erzel ra kesztetest, hogy meg egyszer megnyomd a lejatszo gombot. Allitolag eloben nagyon jok, ezt sajnos sem megerositeni, sem cafolni nem tudom, de nem viszket a seggem, hogy elmenjek egy AM koncertre ezen lemez ismereteben. -Mirgilus- 6.5/10
A francia Wolok egy projekt, a lo-fi black metal zajkelto Zarach’ Baal’ Tharagh antitalentuma Lhukkmer’thz egyesitette erejet a La Division Mentale es a Develish Era ket oszlopos tagjaval (Cypher, Lord Naggaroth). Aki az iment emitett bandakat birja az nyugodtan beruhazhat a Wolok lemezebe is, hasonlo elkepzelesekkel dolgozik ez a banda is. Mondjuk a Wolok sokkal zeneibb mint az emlitett bandak, de meg igyis kotelidegek kellenek egy-ket anti-szam vegighallgatasahoz. Akik minden szart szeretnek a Les Legions Noire csoportosulastol (pl. Susvourtre, Zelda, Dzlvarv, stb) azoknak egyenesen kotelezo. Cypher mint dobos van feltuntetve a lemezen, en ezt erosen ketkedessel fogadom, annyira szintetikus a dobhangzas, hogy az akar dobgep is siman lehetne. Az egesz hangzas nagyon muvi, a hangok termeszetellenesen valtogatjak egymast. Bizonyos hangulatokban kivalo kiserozene lehet, de mostanaban nem nagyon akarok ilyen hangulatban lenni. A lemez vizualis megjelenitese viszont elsoosztalyu munka. A lemez boritoja, meg az egesz artwork kituno, ennyire otletes, latvanyos, morbid boritot reg lattam. Nem tudom ki az elkoveto, de ilyen kepeket meg szivesen elnezegetnek. -Mirgilus- 6.5/10
Aigro Mucifelam - Lost Sounds Depraved Krof egyszemelyben alkotja a francia AM formaciot. Krofot ismerhetjuk a Maleficum Orgiabol, ez a banda 1991-ben alakult, az elso fancia Black Metal bandak egyike! Krof eleg aktiv dobos, jatszott a Funeralban es a Blessed In Sinben is, hogy csak az ismertebbeket emlitsem. Aki ismeri a francia Insidious Poisoning kiadvanyait, az kb sejtheti, hogy milyen zenet is jatszik az Aigro Mucifelam. A Lost Sounds Depraved 2001-2002-ben volt rogzitve, hogy miert nem jelent meg eddig arrol nincs infom, de az teny, hogyha nem adjak ki ezt a korongot, akkor sem lenne szegenyebb a francia black metal szinter. Zajos, gyors Black Metalt jatszik Krof, a boritot nezegetve en valami sotet ambiental zenere tippeltem volna, a la Dapnom. Amint berobban az elso zajos tetel majd leszakad a fejem ettol a kellemetlen zajtol, sajnos kesobb sem lesz sokkal jobb a helyzet. Audio terrorizalashoz kivalo album ez a CD. Egyaltalan nem hallatszik, hogy Krof ilyen regota uzi a dobolas mesterseget, erzelemmentes, otlettelen dobolasa csakis a gyors tempokra szoritkozik, semmi finom diszites, erdekes megoldas vagy porgetes. Atlag polgarok kinzasara tokeletes alkotas ez a vegig szelveszgyors tobbnyire ugyanazt a temat, tempot ismetlo lemez. -Mirgilus- 6/10
Celestia - Frigidiis Apotheosia : Abstinencia Genesiis 2006-ig ugy voltam a Celestival, hogy nem nagyon hallgattam. Megvolt akkor is egy par regi kiadvany, de annyira szar volt a hangzas, hogy elvezhetetlen volt szamomra a produkcio. Meghat a korai notak minosege is elegge gyengecske volt. Aztan megjelent a gyonyoru csomagolasu Apparitia ujrakiadasa (eredetileg 2002-ben jelent meg a lemez) es teljesen lefostam a bokam a gyonyortol. A francia Les Legions Noire hangulat/hangzasvilag modern reinkarnaciojakent ert az a lemez, azota is az egyik legjobb francia black metal lemezkent tartom szamon. Mar a tavaly jottek a hirek, hogy most nem kell ujabb eveket varni az uj Celestia lemezre es iden februarban meg is jelent egy elkepesztoen gyonyoru csomagolasban, 20 oldalas booklettel az uj mestermu. A Celestia ezzel a koronggal ujraeleszti, ujraertelmezi a francia black metal fogalmat. Benne van a regi idok necro hangulata, regi LLN korszakos temak, hangulat, gitarhangzas es megis annyira ujszeruen hat ezzel az elegans hangszerelessel es bika hangzassal, hogy az ember nem hisz a fuleinek. Balzsam a fulnek, ahogy a A Regrettable Misinterpretation Of Mournfulness bevezeto akusztikus temaibol kibontjak ezt a nagyszeru notat. Melankolia, nosztalgia lesz urra az
A szinten sved Dimhymn mar a nem letezo bandak egyre novekvo halmazat gyarapitja. Ket nagylemez es ez a split utan dobtak be a torulkozot. Kar ertuk mert szerintem a Dimhymn az egyik legjobb sved BM banda volt. Nattdal baratunk (a banda motorja) inkabb az IXXI-ben es a nem eppen aktiv Ondskaptban tevekenykedik mostanaban. A Dimhymn egy nagyon erdekes formaban nyomja a fekete femet, ha szabad igy fogalmaznom, akkor az o zenejuk urban black metal. Itt jol megfer a zongoras betet, az old school BM zuzda, a menetelos temak, nemi elektronika, dark ambient, kiserleti zajzene, filmzenes szaxofon szolo es megis az egesz egy egyseges kepet mutat. Tudom nehez ezt elhinni, de hat meg kell hallgatni a korongot, ilyen egyszeru. Ezt nevezem valodi megosztott lemeznek! -Mirgilus- 9/10