Reviews archive from the beginning to 2004


V/A - Kosmoloko (Galakthorro Records, 2004) >>

Diamond Eyed Princess - Pagan Rite (Aura Mystique, 2001) >>

Heathen Dawn - Wasted Land MCD (Aura Mystique, 2001) >>

Seigneur Voland - Seigneur Voland MCD (Aura Mystique, 2001) >>

Necare - Ruin (Firebox Records, 2004) >>

The Eternal - The Sombre Light Of Isolation (Firebox Records, 2004) >>

Withering - Gospel Of Madness (Warhorse Records/Firebox Records, 2004) >>

Avernus - Bury Me In Fire MCD (Self Financed, 2003) >>

Metal Breath Productions - Promo Compilation 2003 (Metal Breath Productions, 2003) >>

Must Missa - Ma Ei Talu Valgust (Death To Mankind Records, 2004) >>

The Funeral Orchestra - Feeding The Abyss (Aftermath Music, 2003) >>

Runemagick - Darkness Death Doom (Aftermath Music, 2003) >>

Poema Arcanus - Iconoclast (Aftermath Music, 2002) >>

Goetia - Hail Satan (ISO666, 2002) >>

Thunderbolt - The Burning Deed Of Deceit (ISO666, 2003) >>

Arkona - Konstelacja Lodu (Eclipse Productions, 2003) >>

Blackdeath - Fucking Fullmoon Foundation (ISO666, 2002) >>

Blackdeath - Bottomless Armageddon (ISO666, 2003) >>

Melek-tha - Perfect World Eradication (Kubernoise/Necrocosm, 2003) >>

Vomitor - Bleeding The Priest (Metal Blood Music, 2003) >>

Face Of Evil - Face Of Evil (Metal Blood Music, 2003) >>

St.Madness - We Make Evil Fun (Nasty Prick Records, 2003) >>

Arkham - Chapter III : The Madness From The Sea MCD (Battlesk'rs Productions, 2003) >>

Plecid - Plecid (Ajna Offensive, 2003) >>

Devil-May-Care - AWE (Stygian Crypt, 2003) >>

Scratching Soil - War Experience (Stygian Crypt, 2003) >>

Trimonium - Blow The Horns (Folter Records, 2003) >>

Lugubre - Anti-Human Black Metal (Folter Records, 2004) >>

Lungorthin - Morgrom (Folter Records, 2004) >>

Mar De Grises - The Tatterdemalion Express (Firebox Records, 2004) >>

My Dying Bride - Songs Of Darkness, Words Of Light (Peaceville, 2004) >>

Reverend Bizarre - Harbinger Of Metal Ep (Spikefarm Records, 2003) >>

Tyranny - Bleak Vistae MCD (Firebox Records, 2004) >>

Gholgoth - Somnus Mortis Imago (Ordealis Records, 2004) >>

Eternal Majesty - From War To Darkness... (Battlesk'rs Productions, 2003) >>

Nehemah - Shadows From The Past... (Oaken Shield/Adipocere, 2002) >>

Stereochrist - Dead River Blues (Arctic/Firebox Records, 2004) >>

Watain - Casus Luciferi (Drakkar Productions, 2003) >>

Skyforger - Sword's Song (Skyforger/CCFL, 2003) >>

Skyforger - Thunderforge (Folter Records, 2003) >>

Haus Arafna - The Singles 1993-2000 (Galakthorro, 2003) >>

Ildjarn - 1992-1995 (Northern Heritage, 2003) >>

Deathspell Omega - Infernal Battles (Northern Heritage, 2003) >>

Deathspell Omega - Inquisitors Of Satan (Northern Heritage, 2003) >>

Clandestine Blaze/Deathspell Omega - Split CD (Northern Heritage, 2003) >>

Thou Art Lord - DV8 (Black Lotus Records, 2002) >>

Horrified - Deus Diabolus Inversus (Black Lotus Records, 2002) >>

Enshadowed - Intensity (Black Lotus Records, 2003) >>

King Diamond - The Puppet Master (Massacre Records, 2003) >>

Klimt 1918 - Undressed Momento (My Kingdom Music, 2003) >>

Rain Paint - Nihil Nisi Mors (My Kingdom Music, 2003) >>

Naer Mataron - River At Dash Scalding (Black Lotus Records, 2003) >>

While Heaven Wept - Of Empires Forlorn (Eibon Records, 2003) >>

Hortus Animae - Waltzing Mephist (Black Lotus Records, 2003) >>

A Perfect Circle - Thirteenth Step (Atlantic, 2003) >>

Agent Steel - Order Of The Illuminati (Scarlet Records, 2003) >>

The Duskfall - Frailty (Black Lotus Records, 2002) >>

Burzum Tribute - Wotan Mit Uns CD-R (Ancient Beliefs, 2004) >>

Bethlehem - Suizid Radio CD-R (Ancient Beliefs, 2004) >>

Angels' Decay - Odiumspace (Akne Productions, 2003) >>

Old Wainds - Where The Snows Are Never Gone (Miriquidi Productions/City Of The Dead Records, 2003) >>

Nachtmystium - Nachtmystium MCD (Regimental Records, 2003) >>

Hate Forest - Purity (Supernal Music, 2003) >>

Dark Storm - The Early Years (Unisound Records, 2003) >>

Woods Of Belial - Deimos XIII (Firebox, 2003) >>

Nightfall - I Am Jesus (Black Lotus Records, 2003) >>

Scent Of Flesh - Roaring Depths Of Insanity (Black Lotus Records, 2002) >>

Acheron - Tribute To The Devil’s Music (Black Lotus Records, 2003) >>

Swallow The Sun - The Morning Never Came (Firebox Records, 2003) >>

Ordo Rosarius Equilibrio - C.C.C.P. (Cold Meat Industry, 2003) >>

Anathema - A Natural Disaster (Music For Nations, 2003) >>

Forgotten Tomb - Springtime Depression (Adipocere Records, 2003) >>

Wall Of Sleep - Overlook The All Ep (PsycheDOOMelic Records, 2003) >>

Aeternus - A Darker Monument (Nocturnal Art Productions, 2003) >>

Orodruin - Epicurean Mass (PsycheDOOMelic Records, 2002) >>

Voodoo Shock - Voodoo Shock (PsycheDOOMelic Records, 2002) >>

The Prophecy - Ashes (Blackdoom Records, 2003) >>

Carpathian Forest - Defending The Throne Of Evil (Season Of Mist, 2003) >>

Skepticism - Farmakon (Red Stream, 2003) >>

Nokturnal Mortum - Weltanschauung (Oriana Productions, 2003) >>

Demoncy - Empire Of The Fallen Angel (Blood, Fire, Death/Red Stream, 2003) >>

Nephenzy Chaos Order - Pure Black Disease (Baphomet Records/Red Stream, 2003) >>

Forest Of Impaled - Forward The Spears (Red Stream, 2003) >>

Kultur Shock - Fucc The I.N.S. (Kool Arrow, 2001) >>

Asesino - Corridos Muerte (Kool Arrow, 2003) >>

Elend - Winds Devouring Men (Prophecy Productions, 2003) >>

Unhealthy Dreams - Nightmares Give Way To Apocalypse (DeadSun Records, 2002) >>

Flattbush - Smash The Octopus! (Kool Arrow Records, 2003) >>

Dark Legion - Eternity Of Nothing (DeadSun Records, 2003) >>

Neverlight Horizon - God Of Suffering Ep (DeadSun Records, 2003) >>

Sunn O))) - White 1 (Southern Lord, 2003) >>

Let There Be Doom - Southern Lord Compilation (Southern Lord, 2003) >>

Porcupine Tree - In Absentia (Lava Records, 2003) >>

Lunatic Gods - The Wilderness (Shindy Productions, 2002) >>

Antimatter - Lights Out (Prophecy Prod., 2003) >>

Nevermore - Enemies Of Reality (Century Media, 2003) >>

Blazing Eternity - A World To Drown In (Prophecy Prod., 2003) >>

In The Woods... - Live At The Caledonien Hall (Karmakosmetix/Prophecy Prod., 2003) >>

Karmakosmetix - Promosampler 2003 (Karmakosmetix/Prophecy Prod., 2003) >>

Diaboli - Unseen Age Of War (Northern Heritage, 2003) >>

Bloodhammer - Abbedissan Saatanalliset Houreet (Northern Heritage, 2003) >>

Uncreation’s Dawn - Deathmarch Over gods Kingdom (Northern Heritage, 2003) >>

Incriminated - Miracle Of Purity (Northern Heritage, 2003) >>

Merciless - Merciless (Black Lodge/Sound Pollution, 2003) >>

Serpent Obscene - Devastation (Black Lodge/Sound Pollution, 2003) >>

Maryslim - Live N' Loaded (Wild Kingdom/Sound Pollution, 2003) >>

Gemini Five - Babylon Rockets (Wild Kingdom/Sound Pollution, 2003) >>

Elvira Madigan - Witches -Salem 1692 vs. 2001- (Black Lodge/Sound Pollution, 2003) >>

Darkthrone - Hate Them (Moonfog, 2003) >>

Satanic Warmaster - Opferblut (No Colours, 2003) >>

Satanic Warmaster - Strength & Honour (Northern Heritage, 2003) >>

Shining - III Angst (Avantgarde Music, 2003) >>

Chaostar - Threnody (Holy Records, 2001) >>

SUP - Angelus (Holy Records, 2002) >>

Soulgrind - Into The Dark Vales Of Death (Holy Records, 2002) >>

Natron - Necrospective (1992-2002) (Holy Records, 2002) >>

Haus Arafna - Butterfly (Galakthorro, 2003) >>

Craft - Terror Propaganda (Selbstmord Services, 2002) >>

Taake - …Bjoergvin…(Wounded Love Records, 2002) >>

Total Devastation - Roadmap Of Pain (Firebox, 2003) >>

Silent Edge - The Eyes Of The Shadow (DVS Records, 2003) >>

Chrome Shift - Ripples In Time (DVS Records, 2003) >>

Mourning Beloveth - The Sullen Sulcus (Aftermath Music, 2003) >>

Tristitia - Garden Of Darkness (Holy Records, 2003) >>

Mutiilation – Majestas Leprosus (Ordealis Records, 2003) >>

Shining – Within Deep Dark Chambers (Avantgarde Music, 2003) >>

Will 'O' Wisp - Unseen (Beyond Productions, 2003) >>

Katatonia - Viva Emptiness (Peaceville, 2003) >>

Geasa – Fates Lost Son (Acheron Records, 2003) >>

Aarni/ Umbra Nihil – Split CD (Firebox Records, 2003) >>

Neglected Fields – Synthinity (Father Productions, 2002) >>

Pantheist - O Solitude (Firebox Records, 2003) >>

The Gathering - Souvenirs (Psychonaut, 2003) >>

Abigail - Forever Street Metal Bitch (Drakkar Productions, 2002) >>

Barbatos - War! Speed And Power (ISO666, 2001) >>

Opeth - Damnation (Koch Music/Music For Nations, 2003) >>

Aborym - With No Human Intervention (CODE 666, 2003) >>

Ancient Rites – And The Hordes Stood As One (Hammerheart Records, 2003) >>

Dissection – Live Legacy (Nuclear Blast, 2003) >>

Marduk – World Funeral (Regain Records, 2003) >>

Negura Bunget – 'n Crugu Bradului (CODE 666, 2003) >>

Satanic Warmaster – Black Katharsis MCD (Northern Heritage, 2002) >>

Mustan Kuun Lapset - Suruntuoja (Northern Sound, 2002) >>

Barathrum – Venomous (Spikefarm, 2002) >>

Carpathian Forest - We‘re Going to Hell For This…(Avantgarde, 2002) >>

November’s Doom – To Welcome The Fade (Dark Symphonies, 2002) >>

Dissimulation – Maras (Ledo Takas Records, 2002) >>

Furze – Trident Autocrat (Apocalyptic Empire, 2001) >>

Perished – Grim (Apocalyptic Empire, 2001) >>

Fields Of The Nephilim - Fallen (SPV, 2002) >>

Spiritual Beggars - On Fire (Century Media, 2003) >>

Dark Fortress - Profane Genocidal Creations (Red Stream, 2003) >>

Hammerheart Records - Promo Sampler 2 (Hammerheart, 2003) >>

Malignance - Regina Umbrae Mortis (B.T.O.D. Records, 2003) >>

Nunslaughter – Hells Unholy Fire Pict-LP (Ordealis Records, 2001) >>

Inner Helvete – Total Bloodshedding Devastation (Ordealis Records, 2002) >>

Ordealis Records – Exclusive Distributor (Ordealis, 2002) >>

Nile - In Their Darkened Shrines (Relapse Records, 2002) >>

Agalloch - The Mantle (The End Records, 2002) >>

Dark Clouds - Global Depressing System (sz.k., 2002) >>

Vinterriket - ...und die Nacht kam schweren Schrittes (Regimental/Stygian Shadows, 2002) >>

Fornication - Sectanik Neocide (Battlesk'rs Productions, 2002) >>

Bestial Mockery - Christcrushing Hammerchainsaw (Metal Blood Music, 2002) >>

Nargaroth - Rasluka part.2 (No Colours Records, 2002) >>

Wigrid - Hoffnungstod (No Colours Records, 2002) >>

Enthroned - Carnage In World Beyond (Napalm Records, 2002) >>

Arcturus - The Sham Mirrors (Prophecy Productions, 2002) >>

Without Face - Astronomicon (Elitist, 2002) >>

Alkonost - Alkonost (Beverina/Ketzer, 2002) >>

Opeth - Delivarence (Music For Nations, 2002) >>

Shining - Livets Andhallplats (Selbstmord Services, 2001) >>

Sear Bliss - Forsaken Symphony (Red Stream, 2002) >>

Interitus Dei - Unholy (Promusic Productions, 2002) >>

Winds - Reflections Of The I (The End Records, 2002) >>

Lake Of Tears - The Neonai (Black Mark Productions, 2002) >>

Empyrium - Weiland (Prophecy Productions, 2002) >>

Graveland - Memory and Destiny (No Colours Records, 2002) >>

Green Carnation - Light Of Day, Day Of Darkness (Prophecy Productions, 2001) >>

Castrum - Mysterious Yet Unwearied (Bloodbucket Productions, 2002) >>

Judas Iscariot - Moonlight Butchery (No Colours Records, 2002) >>

Castrum - Hatenourisher (Bloodbucket Productions, 2001) >>

Thor's Hammer - The Fate Worse Than Death (No Colours Records, 2002) >>

Juvenes - When Heroes Will Rise (No Colours Records, 2002) >>

Desire - Locus Horrendus-The Night Cries Of A Sullen Soul (Desire, 2002) >>

Primordial - Storm Before Calm (Hammerheart, 2002) >>

Hidden - Spectral Magnitude (Red Stream, 2002) >>

A Tribute to Mayhem - Originators Of The Northern Darkness (Avantgarde Music, 2002) >>

Vinterriket - Herbstnebel +Promo (Neodawn Productions, 2002) >>

Skepticism - The Process Of Farmakon (Red Stream, 2002) >>

Solefald - Pills Against The Ageless Ills (Century Media, 2002) >>

Immortal - Sons Of Northern Darkness (Nuclear Blast, 2002) >>

Neural Booster - Gross Negligence (Eclipse Records, 2002) >>

Borknagar - Empiricism (Century Media, 2001) >>

Karnak - Melodies Of Sperm Composed (Twelfth Planet Records, 2002) >>

Himinbjorg - Haunted Shores (Red Stream, 2002) >>

Krieg - Destruction Ritual (Red Stream, 2002) >>

Secrets Of The Moon - Stronghold Of The Inviolables (Cicatrix/Red Stream, 2002) >>

Judas Iscariot - To Embrace Of Corpses Bleeding (Red Stream, 2002) >>

Katatonia - Last Fair Deal Gone Down (Peaceville, 2001) >>

Gutted - Defiled (Eclipse Records, 2001) >>


V/A - Kosmoloko

Egy ujabb unnepi kiadvannyal jelentkezett az iden 10 eves fennallasat unneplo nemet Galakthorro kult kiado! Koztudott, hogy a Galakthorro az egyik legjobb power electronic/death disco/noise kiado. A 10 eves szuletesnapjukra mar megjelent egy Haus Arafna nagylemez es egy specialis kiadvany, amelyen az osszes Haus Arafna 7" Ep-t gyujtottek ossze. Ezekrol a nagyon magas szinvonalu, muveszi kiadvanyokrol mar irtunk a MS oldalain.
A Kosmoloko egy olyan valogatas CD, amelyen a Galakthorro kiado 5 formacioja szerepel 2 uj notaval, melyek csak itt lesznek hallhatoak.
A CD elso 2 notajat (Hymn To Despair, After All This Days) a HAUS ARAFNA jegyzi a toluk mar megszokott magas szinvonalon, a 2 uj nota kisse mas, mint az eddigi HA dalok, de ezek is minosegileg az elitbe sorolandoak.
Ezutan kovetkezik Albert Fisch altal eletre hivott SUBLIMINAL, ket nagyon beteg szovegu noise tetellel, a Subliminal is hasonlo vizeken evez, mint a HA, csak talan nem annyira intenziv...
Ezutan egy regi ismerost koszonthetunk KARL RUNAU szemelyeben aki, mar tobb mint 10 eve muveli ezt a mufajt. Az altala elovezetett Driven By Instinct nem is keves ambiental hatast is magaban rejt, akarcsak a Hope For Your Understanding tetel!
Ezutan a Galakthorro ujonca kovetkezik az Amon Radek egyszemelyes MASKA GENETIK nevre keresztelt formacioja. Az itt szereplo 2 notaja az elso hivatalos megjelenese a Maska Genetiknek. A ficko intenziv power elektronik mufajban alkot es ez a 2 notaja nagyon meggyozo! Van egy militarista kisugarzasa, foleg az Ocean cimu notajanak.
A CD-t a Mrs. Arafna es Mr. Arafna altal jegyzett NOVEMBER NOVELET zarja, aki nem tudna, annak elarulom, hogy ok ketten alkotjak a Haus Arafnat is! A November Novelet joval nyugisabb muzsikat jatszik, mint a HA, ha meg kellene hataroznom a stilusukat, akkor azt mondanam, hogy egyfajta angst popot jatszanak nemi ambiental beutessel.
A CD-vel jar egy nagyon szinvonalas 20 oldalas booklet is, hogy a vizualis oldal is kelloen ki legyen emelve. Gondolom, hogy egy ilyen kiadvany eseten a pontszam nem lehet kerdeses! -Mirgilus- 10/10

<

Diamond Eyed Princess - Pagan Rite

A francia Diamond Eyed Princess Darkhyrys projektje, amelyet 1997-ben hivott eletre. A banda elso demoja 1999-ben jelent meg United to conquer cimmel kozosen az Infect zenekarral.
A csapat ezutan jelentette meg az elso nagylemezet Pagan Rite cimmel, majd nehany koncerten is felbukkantak.
A DEP 90-es evek eleji felfogasban jatszodja a jo oreg fekete femet, kulonlegesseguket az adja, hogy a durva BM muzsikajukat gyakran fuszerezik kozepkori, folkos muzsikaval, amit tradicionalis hangszereken es noi enekkel adnak kozre. Szerencsere a csapat elkerulte azt a hibat, hogy a 2 eltero stilust osszekeverje, mert en szemely szerint nagyon utalom a billentyuvel es noi enekkel eloadott BM muzsikat. Nagyon birom, hogy egymast valtogatjak a tradicionalis folkos notak es a kemeny BM tamadasok, tehat aki csak a durva notakra akar koncentralni az programozza be a lejatszojat es akkor csak a BM notakat hallja, melyek egyaltalan nem tucat szerzemenyek, aki meg a folkos-kozepkori zenekre akar kellemesen megpihenni az meg hallgathatja csak azokat a notakat.
Hasonlo zeneben utazott anno az olasz Evol is, viszont ok sohasem voltak ennyire durvak es ugyanakkor folkosak mint a DEP. Szovegeik a dicso pogany korszakot istenitik, neha angolul, neha meg franciaul. A csomagolas, meg a borito is kivalo, remelem, hogy a hamarosan megjeleno 2. Korlguelaal cimu lemezuk is lesz ilyen jo, mint a Pagan Rite!! -Mirgilus- 8/10

<

Heathen Dawn - Wasted Land MCD

A francia Heathen Dawn-t Julien hivta eletre 1998-ban, amikor feloszlatta a Hoerfen nevre keresztelt bandajat. Ra egy evre a banda mar ki is adta az elso demojat Olwen cimmel, amelynek nagyon jo visszhangja volt az underground sajtoban. 2000-ben csatlakozott a bandahoz Fabrice (dobok), Romain (gitar) es Franck (basszus) es ezzel a felallassal rogzitette a csapat a Wasted Land cimu MCD-jet.
A fiuk pagan metalban jeleskednek, zenejuket hihetetlenul dallamos es heroikus gitartemakkal tamogatjak meg aminek koszonhetoen mindenik nota mar az elso hallgatasnal megmarad az ember fuleben es egy-ket hallgatas utan mar ugy dudolja azokat, mintha eppen keszulne egy csataba a keltakkal egy zaszloaljban.
A szovegeik is a dicso mult esemenyeit eneklik meg. Az MCD 5 notaja kozul a zaro Gloria Victis-nek nincs meg a szovege a boritoban, a tobbinek a szovege angolul irodott kiveve a Celtic Glory cimu tetelt, melyben anyanyelvukon eneklik meg a fiuk a dicso multat es az uj pogany hajnal eljovetelet.
A Wasted Down osszes notaja kimagaslo notairo keszsegrol arulkodik, egy pillanat uresjarat sincs a lemezen, az elejetol a vegeig mestermunka, csak a Mithotyn legendas elso In The Sign Of Ravens lemezevel emlitheto egy lapon! -Mirgilus- 9/10

<

Seigneur Voland - Seigneur Voland MCD

A francia SV-ot 1996-ban alakitotta Xaphan (ex-Funeral, Kristallnacht vokalista). Seigneur Voalnd nev annyit jelent, hogy Lord Voland, a kozepkorban eszak-kelet Franciaorszagban a Satant neveztek igy. A SV szovegei tobbnyire az osi pogany kultuszokon es Nietzsche isten halalat hirdeto filozofiajan alapszik.
Xaphan egy rovid idore ki kellett szalljon a zenei vilagbol, mivel sirgyalazasert es egyebb hasonlo garazdasagert bortonbe csuktak, ahonnan 1999-ben szabadult. L.D kollegajaval, aki szinten tagja volt a Funeral es Kristallnacht formacioknak, nekialltak dalokat irni. Az elso demojuk egy split anyag volt a francia Chemin De Haine-val Ceremonie chaotique pour un monde mourant cimmel, aztan kiegeszultek egy dobossal es egy basszusgitarossal es ez a felallas rogzitette a Seigneur Voland MCD-t. 2001-ben jelent meg egy split CD-juk kozosen a Kristallnacht es a Blessed In Sin zenekarokkal, majd ezt kovette egy ujabb split Ep a Chemin De Haine-val Ceremonie chaotique Acte 2 cimmel. Nehany koncert utan, melyek kozul egyet az Aura Mystique stabja is filmezett, megjelent video kazettan, aztan a banda ugy dontott, hogy tartanak egy szunetet es mas zenekarokra koncentralnak.
Tavaly a Warspirit gondozasaban megjelent egy kazettajuk, mely tartlmazza az eddig osszes hivatalos kiadvanyuk anyagat, mig hamarosan az Aura M.-nel megjelenik a Seigneur Voland MCD bakelit valtozatban 9 bonus notaval kiegeszitve. Nem tudom, hogy mostanaban menyire aktiv a csapat, de teny, hogy majusban koncerteztek egy kissebb underground fesztivalon Belgiumban!
A SV old school Black Metalt jatszik es nagyon magas szinvonalon, a francia mezonyben abszolut az elitben a helyuk, amit ez a 4 szamos (+outro) MCD is megerosit. Tobbnyire a gyors temakat favorizaljak, amit nagyon dallammos, szinte dudolhato gitarokkal tesznek meg egyedibbe. Sajnos a szovegekrol nem tudok sokat elmondani, hiszen mindenik franciaul irodott, a borito is nagyon eltalalt. Remelem, hogy hamarosan jelentkeznek valamilyen uj hanghordozoval, mert ez az MCD 3 eve jelent meg! -Mirgilus- 8.5/10

<

Necare - Ruin

Nem ertem, hogy mi tortent a finn Firebox kiadoval, egy par eve ugy indultak, mint egy nagyon igenyes doom kiado, viszont mostanaban olyan kiadvanyokkal jelentkeznek, hogy csak csovalni tudom a fejemet. Egyszeruen nem ertem a kiado politikajat, minek kell ennyi bandat szerzodtetni, miert nem eleg csak a nagyon eredeti csapatokra koncentralni.
Egy Until Death Overtakes Me, Pantheist, Woods Of Belial, Aarni, Umbra Nihil, Mar De Grises utan, hogy lehetett egy olyan zenekarnak szerzodest ajanlani, mint a Necare, azt nem ertem.
Mondjuk azt alairom, hogy az altalam emlitett bandak nem fognak millios lemezeladasokat eloidezni, viszont egytol egyik eredeti es minosegi csapatokrol van szo, amit sajnos az amerikai 2 szemelyes Necarerol nem mondhatok el.
A Necare muzsikajaban eredetisegre utalo jeleket kar is keresni, mert nincs, sot az egesz lemez egy nagy kozhely. Olyan a Ruin, mintha a 90-es evek eleji brit death-doom szinter bandaitol csinalt volna a duo egy feldolgozas lemezt. Ha birtad az akkori bandakat (P. Lost, My Dying Bride, Anathema) es az akkori idoket sirod vissza, akkor a Necare Ruin lemeze egy nagyon jo zenei alafestes a nosztalgiazashoz.
Termeszetesen a produkcio rendben van, a csomagolas, a hangzas meg az egesz lemez verprofi, csak az a kar (mondjuk a szovegektol rohogo gorcsot kaptam, annyira eroltetettek), hogy abszolut hiteltelen es arctalan.
A kiado altal eroltetett doom/death metal meghatarozas meg enyhen szolva is megmosolyogtato. Contact: www.necare.net, vassago@lynchburg.net -Mirgilus- 5.5/10

<

The Eternal - The Sombre Light Of Isolation

Egy ujabb bunteto brigaddal van dolgunk a Firebox frissen szerzodtetett udvoskei kozul, ezuttal egyenesen Ausztraliabol. A The Eternal a 3 lemezt is megert Melbourne-i Cryptal Darkness romjain alakult 2003-ban es a Fireboxnak koszonhetoen mar az iden ki tudtak adni az elso lemezuket, sot mi tobb, osszel egy europai turnet is fognak csinalni.
A boritot vizsgalgatva gondoltam, hogy valami funeral doom csapattal van dolgom, de sajnos jo nagyot tevedtem, mert a The Eternal nem tobb, mint egy nagyon gyenge Paradise Lost kopia.
A Cruel Misfortune egy olyan nota peldaul, amelyik simman rajta lehetett volna a Lost One Second lemezen is. Tobbnyire lassan hompolygo dallamos doomos muzsikaban utaznak, de sajnos az eredetiseg legkissebb jelet sem sikerult megvillantaniuk. Mark Kelson egy-ket helyen alkalmazott horgese, suttogasa tetszik, viszont a dallamos eneknel nagyon buzis a hangja, ami egy-ket nota utan mar idegesitove is vallik.
A Rememberance Scars notaban meg az ex-Anathemas Darren White is felbukkan, de o is keves, ahhoz, hogy megmentse az egesz lemezt. Van egy-ket jo nota, mint pl. a cimado, vagy a mar emlitett Rememberance Scars, vagy akar a zaro All Hope Lost, esetleg a Harmony Of Dissonance, viszont nem egyseges a lemez, neha olyan mintha egy masik zenekar is felpakolt volna egy-ket notat a lemezre.
A Crimson Sacrifice kepeben meg egy nagyon nyalas, tini lanyok szobajaba valo slagert is hallhatunk. A szovegek is nagyon hiteltelenek es mar millioszor elsutott temakoroket kerulgetnek, inkabb kevesebb, mint tobb sikerrel.
Nem tudom, hogy az iden meg milyen meglepetesekkel fog elorukkolni a Firebox, de remelem, hogy eszhez ternek es hamarosan olyan lemezeknek orulhetek, mint az uj Pantheist, Woods Of Belial, Aarni, hogy a Swallow The Sunt ne is emlitsem. Contact: www.the-eternal.com, the_eternal@blackguild.com -Mirgilus- 6/10

<

Withering - Gospel Of Madness

Erosen Sentenced-es riffel indul a finn Withering debutlemeze. Kb. ilyesmi zenet jatszott a Sentenced 1994-1996 kozott. Lassu es kozeptempos eszaki riffek, amelyeket majdnem vegig dallamos gitarharmoniak kisernek, erre jon egy horgos hang.
Sok ilyesfajta zenet hallgattam most 6-7-8 eve, u.h. jolesett hallgatni ezt az egyszeru, de fogos temakkal telepakolt doom/death metal-t. A korai Amorphis nevet is megkell emliteni, erezhetoen hatassal voltak a Withering zenejere, ugyanis Mika es Ville (mar megint egy Ville...) gitarosok gyakran pengetnek eszaki folkos hatasu temakat, akarcsak az Amorphis valamikor regen...
Nincs semmi kulonosebb bajom a lemezzel, hiszen vannak hangulatos temak, egesz jo dallamok, jo a hangzas meg minden, csupan az egyeniseg hianya nagyon szembeszoko.
Nem egy nehez hallgatnivalo a Withering zeneje, azt sem mondanam ra, hogy unalmas, egyszeruen csak nem erzek kesztetest arra, hogy Withering-et hallgassak. Annak ellenere, hogy jol nyomjak a sracok, egy ido utan elegge kiszamithatova vallik a lemez.
Meglepeteseket nem igazan talalni ezen a 11 szamos, 51 perces CD-n, szoval nem nagyon lehet hasonlitani ezt a lemezt egy Tales From The Thousand Lakes-el, vagy egy Amok-al, u.h. ha legkozelebb dallamos eszaki doom/death metal-t akarok hallgatni, akkor valoszinu, hogy egy regi Amorphis, vagy Sentenced lemezt valasztanek. www.withering.org -Robert Sun- 7/10

<

Avernus - Bury Me In Fire MCD

Az USA-beli Avernus nem egy kezdo zenekar, valamikor a 90-es evek elejen alakultak. Bar csak egy nagylemezuk jelent meg ("...Of The Fallen", 1997), ezenkivul tobb, mint 10 anyaguk jelent meg (demok, promok, mini-CD-k), a Sadness c. demojuk (1994) pedig kultikus anyagnak szamit doom/death metal korokben.
Az Avernus zeneje is valtozott az evek soran, pl. eltuntek a hegedu altal jatszott dallamok, eloterbe kerultek a dallamos vokalok. Nagyvonalakban azert meg most is doom/death metalt jatszanak, a lassu veszjoslo riffek, illetve a kinos, keserves gitardallamok, harmoniak most is szerves reszet kepezik a zenejuknek, szoval a depresszios hangulat megmaradt.
Az egyik legfontosabb dolog, ami megkulonbozteti az Avernus-t a hasonszoru bandaktol az az enekes, Rick McCoy egyedi vokalozasa, melyben egyszerre vegyulnek arab es kelta dallamok. Egy masik sajatos vonasa a bandanak az akusztikus gitaros reszek, amelyek az enekhez hasonloan nem keves folkos beutessel birnak.
A szovegek is gondosan vannak megirva es a primitiv szimbolumokat tartalmozo borito is elnyerte a tetszesemet, u.h. a doom/death fanoknak csak ajanlani tudom a megismerkedest az Avernus-al. Amugy a banda keszul a 2-ik nagylemezere, amirol azt hangoztatjak, hogy az erre felkerulo dalok gyorsabbak lesznek, szoval eltavolodnak a doom/death vonaltol. Remelem azert Rick dallamos hangjat nem fogjak hanyagolni, mert eleg nagy kar lenne... Web: www.avernusbandusa.com, mail: avernus333@aol.com -Robert Sun- 8/10

<

Metal Breath Productions - Promo Compilation 2003

A promocios celokat szolgalo CD 9 felvetelt tartalmaz 3 Metal Breath-es bandatol, vagyis mindegyik zenekar 3 dallal szerepel a valogatason.
Az elso banda, a Dying Passion (www.dyingpassion.com) egyben a legjobb a 3 kozul. Az elso lemezukhoz mar volt szerencsem, ez a 3 dal viszont a masodik, 2002-es Voyage c. albumrol szarmazik.
Zenejuk legegyszerubben egyedi doom/gothic/folk metal-kent irhato le. Vannak jo riffjeik, temaik, ezekhez tarsulnak klasszikus nepi hangszerek is. Nem egy tipikus doom/gothic metal, elofordulnak itt diszharmonikus (Voivod-os) riffek, bizarr megoldasok, ezenkivul az enekescsaj sem riad vissza a furcsabb, szokatlanabb enektemaktol.
Amugy a korai Madder Mortem-re emlekeztet a Dying Passion, bar nem erik el a norvegok szintjet.
A 2-ik banda a Promises (http://on.to/promises), a 2000-es Flight To Fall c. lemezukkel. A Promises elso 2 dala tipikus dark/gothic rock/metal, semmi kulonos, egy-ket OK riff, tema, erre jon egy atlagos ferfihang.
A 3-ik dal mar technikasabb, metalosabb es horges is van benne. Aki kedveli a Love Like Blood tipusu zeneket, annak talan bejonne a Promises.
A Sorath (http://sorath.wz.cz) zarja a 35 perces CD-t, a 2003-as Vivimos Et Perpetua Guerra c. lemezuk 3 dalaval. Zenejukre erosen hathattak az eszaki bandak, gondolok itt az olyanokra, mint pl. a (korai) Borknagar, vagy az Old Man's Child.
Riffjeikben vegyulnek a klasszikus heavy metal hatasok a szaguldosabb, eszaki temakkal, de a black-es reszelesek is gyakoriak a Sorath haza tajan. Van egy keves viking feeling is zenejukben, bar notaik nem utik meg egy Mithotyn, vagy Thyrfing szintjet. -Robert Sun-
Dying Passion - 8/10
Promises - 6.5/10
Sorath - 7/10

<

Must Missa - Ma Ei Talu Valgust

A Must Missa egy eszt Black/Death metal formacio, 1996-ban alakultak, de 1999-ig szinte semmit sem csinaltak mint zenekar.
2000-ben jelent meg a csapat egyetlen kiadvanya a Sex Beyond The Grave cimmel kazetta formatumban. Aztan a csapat megprobalt keresni egy kiadot, de nem jartak sok szerencsevel, ugy volt, hogy az angol Parasite Records adja ki az elso lemezuket, de ok nem sokkal a szerzodes ajanlat utan beszuntettek mukodesuket.
A Must Missa elso lemeze vegul ez ev februarjaban jelent meg a spanyol Death To Mankind-nal. A Ma Ei Talu Valgust (I Can't Stand The Light) lemez zeneileg kozelebb van a death metalhoz, mint a blackhez, tobbnyire kozeptempos, zakatolos temakat reszesitik elonyben a fiuk, csak neha gyorsitanak be egy keveset.
Az enek is tobbnyire morgos, csak nehol hallhatunk klasszikus BM vokalokat. A hangulat meg az antikereszteny hozzaallas az ami kozelebb hozza oket a BM-hoz. Nem ertelmezik ujra a mufajt, viszont a mufaj keretein belul jo kis notakat sikerult komponalniuk, a hangzas is nagyon eros, meg a bogot is nagyon jol lehet hallani es ami a legfontosabb, hogy az old school hangulat vegig ott van a Ma Ei Talu Valgust notaiban!
Mondanivalojukat anyanyelvukon adjak kozre, mint altalaban az osszes balti orszagokbol szarmazo csapat, de szerencsere az angol forditasokat is mellekeltek. Az en CD-men meg a Teach The Christian With An Axe nota videoja is rajta van, amit a csapat a Impaled Nazarene-vel kozos turnen rogzitett. A kepminoseg nem a legjobb, de latszik, hogy a fiuk eloben is jol teljesitenek a szepszamu kozonseg elott. Cim: must_missa@metal.ee -Mirgilus- 7.5/10

<

The Funeral Orchestra - Feeding The Abyss

A sved TFO apocalyptic trance doom-ot jatszik, tehat ha nem birod az ongyilkos szovegvilaggal fuszerezett funeral doomot, akkor felesleges is tovabb olvasnod, mert ez a 68 perces lemez ugyis biztos kikeszitene.
Nem konnyu hallgatnivalo ez az ultra lassu Feeding The Abyss, de aki imadja az ilyen muzsikakat (pl. en is), akkor annak biztosan nagy csemege lesz ez a lemez. A csapatnak ez az elso albuma, eddig mindossze csak egy promo celokra szant demo CD-rt adtak ki.
Titokzatos formacio a TFO, nem lehet tudni, hogy kik alkotjak a tagsagot es koncerten is fekete lepelben meg maszkban jelennek meg. Olyan ezust szinu maszkokat hasznalnak, mint anno a Crimson Glory!! A horgos ferfi hangot neha felvalltja egy megkinzott siros noi enek (Worship), sot egy-ket helyen meg erdekes effektek is szinesitik a monoton szimfoniat. A hangzas ultra tomeny, minden hangszer nagyon le van hangolva, neha ugy szolnak, mint egy eppen indulni keszulo mozdony.
A CD a Church Of TFO notaval zarul, amit a csapat elso koncertjen rogzitettek, a diktafonos rogzitesnek koszonhetoen erdekes zajok is beleszurodnek a TFO nemmindennapi muzsikajaba. Megjelent 999 kezzel sorszamozott digipack CD-n. -Mirgilus- 8.5/10

<

Runemagick - Darkness Death Doom

Tulajdonkeppen nem is kellene lemezismertetot irnom, hiszen a Runemagick 6. lemezenek a cime 3 szoban osszefoglalja, hogy itt mirol is van szo.
A csapat Goteborgbol szarmazik, viszont semmi kozuk sincsen az In Flames es tarsaik altal jatszott al death metalhoz. 1998-as ujjaalakulasuk ota nagyon termekeny a trio, minden evben kiadnak egy uj lemezt, amelyek kozul minden ketseget kizaroan ez a legjobb.
A Runemagick stilusaban egyarant benne van a 90-es evek eleji euro death metal (Asphyx, Grave, Entombed) es a valodi doom zenek eszenciaja. Ilyen tipusu death metalt utoljara en a legendas Asphyx-tol hallottam (The Rack, Last One On Earth). Ha anno birtad az olyan gyongyszemeket, mint az Ode To The Nameless Grave, akkor biztosan, hogy a Runemagick a te zenedet jatsza! Ilyen zenet mostanaban a Runemagicken kivul egy banda sem nyomat: old school hangulat, tokeletes, tomeny hangzas, nagyszeru notak, stb.
A szovegek most is apokaliptikusak, egyszeruek, de lenyegre toroek, a borito meg egyenesen telitalalat!
Megjelent dupla CD-n, digipack, meg szimpla valtozatban is. Old school true death metal hiveknek azt hiszem, hogy nincs mas dolguk, mint beszerezni ezt a csodalatos lemezt!
Cim: mail@runemagickonline.com -Mirgilus- 9/10

<

Poema Arcanus - Iconoclast

Nem uj ez a lemez, de nagy hiba lenne nem irni rola. Chile-ben valamit nagyon ereznek a muzsikusok, hiszen az idei ev nagy doom meglepeteset mar leszallitotta a Mar de Grises, aztan meg veletlenul belebotlottam ebbe a CD-be es teljesen magaval ragadott!
A Poema Arcanus szinten Chilebol szarmazik es progressziv arcane doomot jatszanak, ez kb. annyit tesz, hogy progressziv felfogasban jatszodjak a doom muzsikat, fantasztikus eteri billentyukkel fuszerezve. A morgosabb, horgos eneket nem annyira favorizaljak, inkabb olyan Fernando Ribeiros a hangja Claudio Carrasco front embernek. Nehez leirni ezt a zenet, mert annyira egyedi es ujszeru, de gondolom, hogy nem mondok nagy marhasagot, ha azt allitom, hogy az In The Woods kb. ilyen zenet jatszana, ha doom metalban akarna jeleskedni.
A tobb mint egy oras lemez nem konnyu hallgatnivalo, sok elmelyult hallgatas utan mutatja meg iagazi erteket, mint altalaban az ilyen zenek nagy resze, viszont egy par hallgatas utan mar kivehetetlen a lejatszobol.
Geologus szemeimnek meg kulon orom a borito, amelyen egy keteltunek a megkovult lenyomata lathato, persze egy kicsit megvarialva. A szovegek, a booklet kivitelezese is szinten kimagaslo. A szovegeket meg nem tanulmanyoztam at kelloen, de ugy sejtem, hogy van valami koncepcio, nehany notat anyanyelvukon adnak kozre, ezeknek sajnos nincs meg a forditasaik.
Doom fanatikusoknak kotelezo album az Iconoclast! Cim: arcanexiii@hotmail.com -Mirgilus- 9/10

<

Goetia - Hail Satan

Elso talalkozasom ezzel az istenkaromlo lengyel brigaddal, mi tagadas meg is leptek rendesen, nem gondoltam volna, hogy lengyel bandak meg tudnak ennyire pusztito BM muzsikat jatszani!
Nincs itt semmi szarakodas csak 6 ultra brutalis BM tamadas 30 percben. A hangzas elkepesztoen tomeny, csak ugy rofog a basszus, a tempo szinte vegig gyors es vagtato. Rev. N.T. meg ugy szorja rank az atkot, hogy kenytelenek vagyunk elhinni minden szavat. Neha visszavesznek a tempobol, jo kis kiallasokra is ragadtatjak magukat (The Alchemy Of Sacred Evil).
Nagy fejtegetesekbe nem akarok belemenni, az olyan szamcimek, mint Hail Satan, Into The Cathedral Of Grief, Communion Of Hatred onmagukert beszelnek.
Summa summarum a Hail Satan egy jo riffekkel felszerelt, tomeny, intenziv hangzassal megtamogatott verbeli satanista BM album. Hail Goetia, fuck Behemoth!! Cim: goetia@go2.pl ; www.goetia.metal.pl -Mirgilus- 7.5/10

<

Thunderbolt - The Burning Deed Of Deceit

Mocsok egy kepmutato alak ez a Paimon, anno koztudott, hogy az altala vezetett lengyel Thunderbolt volt az egyik legharciasabb NS banda, eleg csak elolvasni a csapat Black Clouds Over Dark Majesty MCD, vagy az elso nagylemez The Sons Of The Darkness szovegeit, meg a regi interjukat vagy megnezni a zenekari kepeket. Mondjuk az nem baj ha valaki megvaltoztatja idovel a nezeteit, de akkor ne tagadja le aljas modon es ne pofazzon az interjukban, hogy neki sohasem volt kapcsolata a naci ideologiakkal.
Ennyi bevezeto utan lassuk, hogy milyen is lett az uj Thunderbolt nagylemez, amit szinte teljes egeszeben maga Paimon jatszott fel. Minden eloiteletemet felre teve kijelenthetem, hogy zeneileg ez a legjobb anyag, amit valaha Thunderbolt nev alatt kiadtak.
Nincs mit szepiteni a The Burning Deed Of Deceit egy mestermu, az utobbi evek egyik legjobb BM albuma. Mind a 6 nota elkepesztoen mesteri es otletes riffekkel es megoldasokkal van telepakolva, a hangzas is kivalo. Az okosan adagolt billentyus reszek meg csak novelik az album sotet aurajat, utoljara ilyen mesterien alkalmazott billentyuket az Emperor In The Nightside Eclipsen hallhattunk! Egy percnyi uresjarat sincs a lemezen, az olyan notak meg, mint a Lord Of Chaos a 90-es evek eleji BM fenykorat juttattak eszembe.
Nagyon komplex es sokretu a lemez, elso hallgatasoknal nem is lehet belekapaszkodni igazan a notakba, de minel tobbet hallgatom annal jobban tetszik es mindig talalok benne valami ujat, valami ordongoset. Mind a 6 nota kivalo, mindenikben van valami jo kis megoldas, nagy kedvenceim a nyito Die With Your Religion, a Lord Of Creation, Key To The Century Of Death, vagy emlithetnem a valaha irt legjobb Thunderbolt notat, az albumot zaro The One Who Sleeps-et is.
A bevezetoben irt dolgokert nem adok maximalis pontszamot a lemezre, de ha csak a zenet veszem figyelembe, akkor ketsegtelen, hogy maximumot kellene adnom! Cim: sonofdarkness@interia.pl -Mirgilus- 9/10

<

Arkona - Konstelacja Lodu

Hihetetlen, de a Konstelacja Lodu mar a 6. teljes nagylemeze ennek a lengyel pogany BM bandanak! A 2002-es Nocturnal Arkonian Hordes lemez volt az egyetlen, amelyen angol szovegeket hasznaltak, most ismet vissza valtottak lengyelre, a CD bookletben minden lengyelul olvashato, ugy, hogy aki nem ismeri ezt a nyelvezetet az csak nezhet ki a fejebol.
Az Arkona egy tapodtat sem mozdult el a mar elso lemezukon is kijelolt BM osvenyrol, annyit valtoztak csak az evek soran, hogy egyre jobb lemezeket keszitettek es ez alol az uj munkajuk sem kivetel, pillanatnyilag nalam most ez a legjobb lemezuk.
Az Arkonanak sajat stilusa es hangzasa van, mikor betettem a CD-t a lejatszoba, mar az elso hangoknal tudtam, hogy kikkel is van dolgom. A fiuk a pusztito szelvesz BM-ban jeleskednek, mind a 6 uj nota rendben van, viszont az olyan tetelek, minta Kiedy psy w zagrodach ujadaja, vagy a Gdzie bogowie sa jak bracia i siostry vegkepp meggyoztek, hogy az Arkona nemcsak a lengyel bandakat veve figyelembe, hanem a mostani egesz mezonyt, abszolut elvonalbeli csapat!
A lengyel nyelv nagyon jol talal ezzel a brutalis muzsikaval, csak azt sajnalom, hogy a szovegek angol forditasai nincsenek benne a bookletben, mert en egy kukkot sem ertek lengyelul. A borito nagyon szepre sikeredett, vizualisan is kiegesziti ezt a nemmindennapi albumot! Cim: khorzon@op.pl ; www.arkona.black.prv.pl -Mirgilus- 8.5/10

<

Blackdeath - Fucking Fullmoon Foundation

A BD istentelen, naci duoja elkeszitette masodik teljes nagylemezet. A tempobol lenyegesen visszavettek, tobbnyire kimerten, katonasan menetelo notakkal pakoltak tele a FFF lemezt. A dobgep szolgaltatta alap ad egy monoton, szikar hangulatot az egesz lemeznek, de szerencsere esetukben nem zavaro a japan vendegmunkas tenykedese.
9 uj notaval pakoltak tele az uj muvuket, melyek kozott talalunk instrumentalis tetelt is, sot nehany notaban nemet nyelvu szovegeket is alkalmaznak. Teny, hogy az elozo album nem tul eredeti notait sikerult felulmulniuk es sikerult krealni egy sajatos BD atmoszferat, amit mondhatunk egyeninek, sot eredetinek is.
A borito, meg a koncepciojuk is nagyon erdekes, Para Bellum minden erzelmet nelkulozo extrem kantalasa, karogasa meg erdekesebbe teszi a BD altal jatszott mizantrop Black Metalt.
Nem mindenik nota nyerte el a tetszesemet, de az olyan tetelek, mint az Unholy Church, Northward Of The North, Dance Macabre mindenkepp figyelemre meltoak es ha a jovoben ezen a vonalon alkotnak majd, akkor biztosan nagy kedvenceimme valnak! Cim: www.nork.ru/blackdeath -Mirgilus- 7.5/10

<

Blackdeath - Bottomless Armageddon

A Bottomless Armageddon nem egy uj Blackdeath album, hanem az orosz naci duo 1997-ben rogzitett anyaganak a CD-s ujraja.
Az anyagot ujrakevertek es masterizaltak, majd Para Bellum ujra felkarogta a vokal reszeket. Anno az anyag csak kazettan jelent meg kozosen a francia Celestia egyik korai demojaval. Mivel ez az egy BD kiadvany hianyzott a gyujtemenyembol, ezert nagyon orultem ennek a CD-nek es az sem mellekes, hogy ez jobban tetszik az osszes eddigi anyagaiknal!
A felvetel minosege meg az ujrakeveres ellenere is nagyon nyers maradt. A kalapalo dobgep, meg a monoton, lukteto temak egy az egyben az altalam nagyon kedvelt Ildjarnt juttatta eszembe. 7 notabol 6 szinte teljesen vegig azzal a gyors tempoval szaguld, amelyikkel elkezdodik, ez alol kivetel a zaro Apocalyptic Dream, ami outrokent funkcional.
Az i-re a pontot Para Bellum eszveszejto, morbid karogasa, kantalasa teszi fel. Tulajdonkeppen egyik BD anyagra sem igazan hasonlit a BA, kar, hogy mostanaban mar nem ezen az osvenyen haladnak.
A CD egy nagyon egyszeru, informacio szegeny fekete karton boritoval jelent meg mindossze 1000 kezzel sorszamozott peldanyban. Mindenkepp jo huzas volt a kiadotol ezt a nemmindennapi felvetelt ismet megjelentetni, hiszen ezaltal betekinthetunk ennek a nagyon erdekes duonak a kezdeti tenykedesebe. -Mirgilus- 8.5/10

<

Melek-tha - Perfect World Eradication

A francia egyszemelyes Melek-tha ugy jott letre, hogy Lord Evil anno szamos zenekarnak, meg a sajat maga szorakoztatasara keszitett introkat, meg egyebb zajos, effektes temakat. Aztan az ido multaval annyira kedvet kapott, hogy teljes lemezeket is rogzitett.
Eddig 25 (!!) kiadvanya jelent meg a Melek-thanak, melyek kozul kb. 8 nagylemez, szamos kislemez es egy jo par sajat kiadasban megjelentetett demo, promo, stb.
En tole a PWE mellett csak a legendas, mara mar alapmuve erett '96-os Astrum Argentinumot es a '99-ben megjelent Post Nuclear Race lemezeket ismerem.
Ha eddig nem emlitettem volna, akkor Lord Evil death industrial/noise/power electronic zeneben utazik es ha birod az olyan formaciokat, mint az MZ.412, Haus Arafna, Maska Genetik, Subliminal, akkor biztosan, hogy nagyon fogod ertekelni a Melek-tha idegtepo hangaradatat is.
Lord Evil zeneje az altalam eddig ismert lemezekhez kepest kicsit valtozott, de az alapkoncepcio maradt a regi. Tovabbra is a Fold pusztulasat, a nuklearis haboruk eljovetelet, militarista allam letrejottet hirdeti a Melek-tha. Nem tudom, hogy mindaz amirol szolnak ezek a notak be fognak-e kovetkezni, de teny, hogy ez a lemez kelloen alafestene a teljes megsemmisulest.
Lord Evil 2 reszre osztotta a lemezt, mindket resz 3 szamot tartalmaz, csak az a gond, hogy a szukseges infokat a lemez teljes megertesehez franciaul tettek kozre es nekem a francia nyelv nem eppen az erossegem.
A sajat mufajaban a Melek-tha abszolut az elitbe tartozik, "you are the slaves, we are the masters". Cim: melek666tha@aol.com ; www.melektha.free.fr -Mirgilus- 9/10

<

Vomitor - Bleeding The Priest

Ra kell nezni a CD-n levo zenekari kepre es mar lehet is tudni, hogy milyen zenet nyomat az ausztral Vomitor. Rohamsisakok, tonnanyi tolteny, szegecs, kikopott, felvarokkal diszitett farmer mellenyek, kell-e meg tovabb sorolnom?
Ezek a fazonok old school, mondhatni retro thrashben utaznak (mi masban?). Egy szem eredetiseg sincs abban amit itt osszehoztak az elso nagylemezukon, de teny, hogy nagyon erzik ezt a mufajt.
Ha birod az olyan ausztral terror brigadokat, mint a Destroyer666, Gospel Of The Horns, Razor Of Occam, akkor nyugodt szivvel kiprobalhatod a Vomitort is, bar ketseg sem fer hozza, hogy az altalam emlitett bandak egy osztallyal fennebb tanyaznak!
Vannak regi iskolas heavy metal megoldasok is a lemezen (Megalomaniac), a hangzas olyan, mintha a '80-as evekben keszult volna a lemez, a borito is ehhez igazodik, ezek utan most mar tudod, hogy szukseged van-e a Vomitorra, vagy sem! -Mirgilus- 7.5/10

<

Face Of Evil - Face Of Evil

A sved Face Of Evil lemezet ugy szereztem be a Metal Blood Music-tol, hogy fogalmam sem volt, hogy milyen zenet is jatszanak. Aztan beraktam a CD-t a lejatszoba es mar az elso szam utan tudtam, hogy jol dontottem, hiszen a FOE azt a zenet nyomatja, amelyet en nagyon szeretek.
Old school erzessel es hangzassal megtamogatott, arcba maszo Thrash/Black Metal a mufaj neve. Az alig tobb mint feloras lemezen nincs kegyelem, a 11 szam vegig szaguld, egy pillanatnyi piheno sincs, csak totalis blaszfemia es meszarlas.
A Suicidal Winds Victims In Blood-ja vagy a Bestail Mockery Christcrushing Hammerchainsaw lemezeivel emlitheto csak egy lapon a Face Of Evil debut korongja. Persze azt alairom, hogy sem az altalam felsorolt 2 horda, sem pedig a Face Of Evil nem helyezi uj alapokra a mufajt, de legalabb mentes mindenfele retro szartol es az erzes, a hangulat ami arad a zenebol az onmagaert beszel.
Az olyan notakra, mint a Hellhammer, Ridden With Satan, Sons Of Carnage biztosan nagyokat fognak majd zuzni a mufaj szerelmesei, de akar az osszes notat is felsorolhatnam, mert itt aztan egy perc uresjarat sincs, a lemez beszerzese nagyon ajanlott az old school Black/Thrash maniakusainak.
Ez valodi oszton METAL zene es nem az amit a mainstream media probal nyomatni! EVIL NEVER DIES!! -Mirgilus- 9/10

<

St.Madness - We Make Evil Fun

Nem tudom, hogy mivel erdemeltem ki az amerikai St. Madness bizalmat, hogy elkuldtek a CD-juket, de ha mar itt van, akkor ugy tisztesseges, hogy irjak rola...
A fiuk azt irjak, hogy ok az "amerikai Shock Metal csapat", hat mit mondjak tenyleg sokkolo volt meghallgatnom a produkciojukat. A csapat kiparodizalja, szant szandekkal, mindazt, amit mi metalosok kepviselunk, nem eleg, hogy egy kereszteny metal (mekkora seggfejseg) bandaval van dolgunk, hanem meg gunyt is uznek a metalbol. Ez a CD a banda elso 3 lemezebol szemzget, plusz van meg itt 6 soha meg nem jelent felvetel.
Azzal dicsekednek, hogy mar szamos metal csapattal jatszottak kozosen, na meg azzal, hogy egyik dalukat feldolgozta valamilyan Guttermouth (kik ezek?) nevu punk brigad.
A lemez hangzasa kituno, a fiuk is jol bannak a hangszerekkel, sot meg a hakni metaljukat (mondjuk szerintem ok nem jatszanak metalt es soha nem is fognak!!!) is megbocsajtanam, viszont a sok nyulas felett amit elkovettek, azon mar nem tudok atsiklani.
Feldolgoztak meg nagy oromomre a Wild Thinget, sot meg a Hey Joe-t is elnyomjak, hogy ne legyen senkinek se hianyerzete, sot meg szegeny Elvis is megkapja a magaet az Evil Elvis notaban.
Ha meg ez sem lenne eleg, akkor a vegen meg egy radio musorban elkovetett csorompolesuket is meghallgathatod.
A booklet annyira ocsmany, hogy inkabb nem is irok rola. Summa summarum az ilyen bandak, mint a St. Madness teszik tonkre a metal kultuszat, fertozik koreinket es az ilyen bandaknak koszonheto, hogy egyesek lerohogik azt, aki esetleg hosszu hajat visel, vagy netan borkabatban, vagy metalos poloban jar! Cim: info@amendmentone.com ; www.stmadness.com. Fuck St. Madness!! -Mirgilus- 4/10

<

Arkham - Chapter III : The Madness From The Sea MCD

Szamos zenekar dolgozta fel H.P. Lovecraft muveit, sokan ihletodtek tole, sot egyesek meg le is nyultak Lovecraft irasait (hadd ne emlitsuk, hogy kik ezek), de meg olyan zenekarral nem talalkoztam, amelyik az egesz zenei, szovegi koncepciojat Lovecraft muveire epitene fel, na a francia Arkham pont ezt tuzte ki celul es a vegeredmeny meg egyenesen fantasztikus!
A fiuk tulajdonkeppen BM muzsikat jatszanak, de egy nagyon erdekes megkozelitesben, mondhatni progressziv elemekkel fuszerezve, de csak klasszikus metal hangszereket hasznalva, itt nincs szinti, enekesno, meg egyebb mufajidegen szarsag.
A The Madness From The Sea egy mini album es 4 szamot tartalmaz. Az elso szam (The Call Of Cthulhu) szoveget a fiuk Lovecraft azonos cimu 1926-ban publikalt muvebol vettek ki, mig a Nemesis I dal szovege megegyezik Lovecraft Nemesis cimu 1917-ben publikalt versevel. A Dagon meg azonos Lovecraft 1917-ben megjelent Dagon iromanyaval. Sajat szoveg egyedul a zaro Quelque chose... dalban van, de ezt is belengi Lovecraft szelleme.
A zene is abszolut kimagaslo es eredeti, ilyen zenet a BM undergroundban senki sem jatszik. Lovecraft muvek olvasasa kozben ennel jobb zenet el sem lehet kepzelni. A borito kivitelezese is egyenrangu a zenevel es az egesz koncepcioval.
Aki egy otletekkel es jo temakkal rendelkezo Black Metal lemezre vagyik es meg Lovecraft muveit is szivesen olvasgatja, annak tokeletes hallgatnivalo a The Madness From The Sea! "Nor is it be thought than man is either the Oldest or the last of earth's masters." Megjelent 994 kezzel szamozott peldanyban! Cim: http://arkham.oc.free.fr -Mirgilus- 9/10

<

Plecid - Plecid

Furcsa egy csapat (ha egyaltalan csapat) a Plecid, hiszen a CD-juk boritojan a zenekar neven kivul egyebb informacio nincs, csak egy fekete karton borito a logoval es kesz!
Azt sem lehet tudni, hogy kik ok, hanyan vannak, hova valosiak, semmi. A szamcimek is csak a CD-n szerepelnek, szamszerint 7 notat hallhatunk ezen a korongon, amely az elso kiadvanya volt az amerikai Ajna Offensive-nek.
Annyit sikerult meg kideritenem, hogy tobbek kozott Samoth-nak a nagy kedvence a Plecid. Ennek megfeleloen a zene is nagyon furcsa es titokzatos, nem is tudom semmihez se hasonlitani, annyira egyeni amit a Plecid jatszik.
Ha nagyon le akarnam egyszerusiteni a dolgokat, akkor azt kell mondanom, hogy dark/ambiental zenevel van dolgunk, de ez nem fedi teljesen a valosagot. Tobbnyire dobgep szolgaltatja az alapokat, erre jonnek az erdekes hangfoszlanyok, effektek, nemely szamban gitar es basszus meg nemi szinti.
A zene nagyon nyugtato es az enekes fazon hangja meg egyszeruen melankolikus, nincs nagy hangja, de nagyon okosan hasznalja ki a lehetosegeit. A Lob cimu tetelben meg torzsi dobolas is van, ami bar nem annyira elszallos, megis nagyon frissitoleg hat.
Egy faradt, zajos nap utan mostanaban ennel jobb zenet kikapcsolodaskent, feltoltodeskent el sem tudok kepzelni, ejjel kell hallgatni, mert akkor nyilnak meg azok a bizonyos kapuk.
A Plecid tipikusan azt a zenet jatszodja, amit minel tobbet hallgatsz, annal inkabb a rabjava vallsz, tul a 25. meghallgatason is mindig erzek kesztetest, hogy a Plecid megnyugtato dalaira hajtsam a fejem nyugovora.
Ha a fentebb leirt dolgok neked is bejonnek, akkor ki ne hagyd a Plecid muveszetet! -Mirgilus- 9/10

<

Devil-May-Care - AWE

A fura nev egy 1999-ben alakult orosz zenekart takar, akik sajat zenejuket melodikus black metalnak definialjak.
Szerintem nem is keveset santit ez a megallapitas, en sokkal inkabb black-es hatasu gothic metal-nak neveznem azt ami ezen az amugy profi kiallitasu 6 szamos, 45 perces CD-n talalhato. Amugy demoja nem jelent meg a bandanak, egybol egy egesz lemezt keszitettek.
Az 1994-1996 kozotti Cradle Of Filth munkassaga eleg nagy hatassal lehetett a zeneszekre, a riffek nagyresze a brit banda korai korszakat idezi meg, de a gotikus/atmoszferikus billentyuk, valamint a Dani Filth-szeru vokalizalas is ezt tamasztja ala. Egy Helen nevre hallgato csajszit is meghivtak vendegenekelni a lemezre, akinek nemcsak a hangja OK, hanem jol is nez ki... Helen tobbnyire tipikus gotikus stilusban enekel, bar nehany helyen Loreena McKennitt-szeru kelta, folkos dallamokat is hoz.
Nos, ezek utan vilagos, hogy igazabol nem sok koze van a bandanak a black metalhoz. A ket gitaros, nev szerint Scum es Spawn elegge technikasak, foleg gyors riffeket pengetnek es egy-egy jo szolot is elnyomnak itt-ott. A basszer Diesel is komplex temakat jatszik, a dobok is osszetettek, viszont ezek PC-programozottak. Talan ezek a sracok valamikor technikas thrash/death-et nyomtak, ki tudja...
Mindenesetre ez nem black metal, az biztos, viszont aki birna a korai Cradle Of Filth, vagy a korai Agathodaimon egy atmoszferikusabb, dallamosabb verziojat, az probalkozhat a lemezzel.
www.devil-may-care.ru -Robert Sun- 7/10

<

Scratching Soil - War Experience

Egy ujabb orosz formacio a Stygian Crypt kiadotol. A Scratching Soil 1996 ota nyomja a fekete femet, ez mar a masodik lemezuk, az elozo lemez 2001-ben latott napvilagot El Nihilo Nihil cimmel. Csupan ket tagja van a bandanak, nev szerint Kein es Alastor, ok kezelnek minden hangszert.
A Devil-May-Care-el ellentetben, esetukben mar sokkal helytallobb a black metal kifejezest hasznalni, habar ez a zene sem 100%-os tisztasagu black metal. Nehany kiveteltol eltekintve gyors riffek kaptak helyet a lemezen, bar tobb helyen hallani death metal hatasu temakat is.
Nem kell feltetlenul a floridai technikas halalfemre gondolni, sokkal inkabb a 80-as evek korai, primitivebb death metal bandak (pl. Possessed, Death, Necrophagia) hatasa mutathato ki az oroszok zenejeben. 9 dal szerepel a CD-n mintegy 35 percben, ezek kozul kb. 6 dalban a gyors, szaguldo reszek dominalnak, a maradek 3 tetelben pedig inkabb lassu, illetve kozeptempos temak vannak, ezekrol a lassubb dolgokrol pedig olyan bandak jutnak eszembe, mint a Celtic Frost, Carpathian Forest, illetve a Darkthrone, bar a Scratching Soil megszolalasa joval tisztabb ez utobbi banda hangzasatol.
Nem mondom, hogy ez a legeredetibb black metal, amit hallottam, de egesz tisztessegesen zenelnek, nincs semmi divatos, vagy felkapott dolog a zenejukben, raadasul irtak is nehany emlekezetes temat is. A CD meglehetosen profi kiallitasu, akarcsak a tobbi Stygian Crypt kiadvany.
Probalkozni lehet a banda cimen: imphatefac@yahoo.co.uk, illetve a kiado honlapjan: www.stygiancrypt.cjb.net -Robert Sun- 8/10

<

Trimonium - Blow The Horns

2003 vegen jelent meg a Trimonium 2. nagylemeze a Blow The Horns. Az ezt megelozo Of Warriors And Heroism lemezhez sajnos nem volt szerencsem, viszont ha az is annyira minosegi album, mint a Blow The Horns, akkor biztosan be fogom szerezni!
A nemet Trimonium harcos metal muzsikaban utazik, amiben van egy jo adag Black metal, Thrash sot meg Heavy metalos megoldasokra is felfigyelhetunk. Nagyban hasonlitanak a honfitars Desaster-re, de egyes notaknal meg a Gospel Of The Horns, Destroyer 666 nevei is beugrottak, termeszetesen masolasrol szo sincsen, csak a megkozelites, a hozzaallas, na meg a harcias, kirohano, zabolatlan notak emlekeztetnek az emlitett csapatokra.
Nem sok eredetiseget rejt az album, nem helyezik a sracok uj alapokra a mufajt, gondolom, hogy nem is ez a celjuk, viszont iszonyatosan jo notakkal pakoltak tele a Blow The Horns lemezt. Ha mar szethallgattad a Hellfire's Dominion, Tyrants Of The Netherworld lemezeket es valami hasonlo igenyes metal muzsikara vagysz, akkor a Trimoniummal nagyot biztosan nem tevedhetsz.
A hangzas is nagyon eros, minden hangszert tisztan lehet hallani, de szerencsere nem poliroztak tul, a karcos, horzsolo el is benne van a Blow The Horns 8 notajaban. A borito is nagyon eltalalt, osszhangban van a zenevel, csak azt sajnalom, hogy a boritobol kifelejtettek a szovegeket. United Metal Maniacs!!! -Mirgilus- 9/10

<

Lugubre - Anti-Human Black Metal

Konnyu helyzetben vagyok ezzel a lemezismertetovel, hiszen az album cime osszefoglalja, hogy mirol is van itt szo. Ha valakinek ketelyei lennenek, az nyugodtan hallgassa meg a Lugubre tavaly rogzitett produkciojat es hallani fogjak, hogy a csapat milyen pusztitast visz veghez a 9 szamos (plusz intro) lemezen. A 9 nota kozott van egy nagyon jol sikerult Beherit feldolgozas is, amiert plusz pont jar!
Egy perc pihenes sincs, csak fektelen BM tamadas es zuzas. A fiuk nagyon jol nyomjak, minden hangszeres jol teljesit, csak az a problema, hogy egy szem szikrajat sem mutatjak az eredetisegnek, ilyen tipusu lemezek szazaval teremnek a foldalatti mozgalmakban.
Azert egy par hallgatas utan egy-ket jobb tema kezd kibontakozni a nagy zuzasbol, de ez azert keves. Olyan jo notakat, mint a Down There vagy a Blitzkrieg meg szivesen meghallgattam volna.
A boritoban az all, hogy a banda tamogat minden tomeggyilkossagot, ongyilkossagot, kivegzest, haborut, nuklearis energia programot, drog tuladagolast, hadi ipart, aidst, meg minden olyan cselekedetet, ami az emberiseg pusztulasat okozza elo. Hogy ezt mennyire lehet komolyan venni azt nem tudom, de szerintem ez tobb mint rohejes, akarcsak a booklet ami tele van pozer kepekkel! Majd kiderul, hogy mi lesz a Lugubre-bol egy par even belul, addig meg lehet baratkozni az Anti-Human Black Metallal. -Mirgilus- 7.5/10

<

Lungorthin - Morgrom

Nagyon utalom, mikor a kiadok kuldenek egy CD-t boritoval, meg szamcimekkel es kesz. Aztan a kritika iroja meg talalja ki, hogy milyen zenekarrol van szo, ugyebar biografia semmi, elerhetoseg szinten.
Annyit sikerult kideritenem, hogy a Morgrom a banda 3. lemeze es talan nemet honbol valoak, de ebben nem vagyok biztos. Helyzetemet meg a zenekar sem konnyiti meg, hiszen olyan zenet jatszanak, ami nemigazan jon be nekem (szimfonikus, billentyus BM).
Kicsit epikus, neha szimfonikus, egy-ket notaban akusztikus pengetesekre is ragadtatjak magukat, neha meg gyors tempora kapcsolnak. Tobbnyire egy nagy klise gyujtemeny az egesz Morgrom, nem mondom van egy-ket jobb temajuk, de osszessegeben unalmas es kiszamithato, ezeket a temakat mar tucatnyi lemezen eljatszottak.
Elkepeszto, hogy a csapatnak ez mar a 3. lemeze es meg mindig itt tartanak, az underground tele van jobbnal jobb csapatokkal, akik alig tudnak egy demot osszehozni, mig ilyen csapatok, mint a Lungorthin meg adjak ki egymas utan a lemezeket... Szerintem lepj tovabb. -Mirgilus- 6/10

<

Mar De Grises - The Tatterdemalion Express

A Chile-i (!) Mar De Grises mar az elso anyagan (Demo 2002) is egyeni hangzasu doom/death metal-t jatszott, most pedig itt az elso nagylemez, amelyen zeneileg egy magasabb szintre emelkedett a banda.
Zenejuk a 90-es evek elejen felbukkant doom/death bandak hatasait hordozza magaban, a lassu, veszjoslo hangulatu riffek a My Dying Bride, illetve az Anathema korai lemezeit idezik, ugyanakkor zenejuk sok mindenben kulonbozik e ket zenekar (nehai) stilusatol. A vontatott doom-os riffeken kivul rengeteg mas hangulatu tema is belefer a Mar De Grises repertoarjaba, mint pl. a 70-es evek progressziv rock bandait idezo fordulatok, Pink Floyd-os lebegesek, klasszikus zenei hatasok, disszonans temak, stb.
Egy-egy dalreszlet hallatan az In The Woods... neve ugrott be, foleg a norvegok utolso ket lemezet idezo borongos, bizarrabb dolgait idezo hangulatok kaptak itt helyet, a Be welcome oh hideous c. tetelben pedig Opeth/Voivod-szeru diszharmonikus riffek utik fel a fejuket. Sokan probalnak manapsag minel tobb hangulatu temakat egymas melle illeszteni, ez nem mindenkinek sikerul, viszont a Mar De Grises egesz jol olvasztotta egybe hatasait, van itt funeral doom, death/doom, ambient, post-rock, progressziv megnyilvanulasok, klasszikus zenei hatasok, elektro dolgok, stb., megsem esik szet a produkcio, ellenkezoleg: a Mar De Grises zenejeben eme iranyzatok nagyonis jol megfernek egymas mellett.
A vokalok a jovoben lehetnenek karakteresebbek, de a Tattetrdemalion Express igy is egy nagyon jo bemutatkozo lemez. -Robert de Grises- 8/10

<

My Dying Bride - Songs Of Darkness, Words Of Light

"Nothing said is new" enekli Aaron az elso dalban es teljesen egyetertek vele, nincs itt semmi, amit el nem mondtak volna nekunk elozoleg, ugyanakkor egy nagyon jo lemezt keszitettek.
Gondolom senki sem kivanna, hogy a MDB iranyt valtoztasson, hiszen ez a mizerabilis hangulatu sotet doom metal all a legjobban nekik, naluk jobban senki sem tudja jatszani ezt a nyomorusagos muzsikat. Az uj lemez talan az elozo munkajukra hasonlit a legjobban, azzal a kulonbseggel, hogy ezuttal tobb doom-os tema szuletett, a black es death metal hatasok pedig hatterbe szorultak.
Neha elkap a deja-vu feeling, ugy erzem, hogy egy-egy tema elegge hasonlit mas, regebbi temakhoz, pl. a Catherine Blake bedurvulasa a She Is The Dark-ot idezi, a My Wine In Silence pedig a La Tempesta De Figlia-ra emlekeztet, bar inkabb a megkozelites hasonlo, nem konkret iker-riffekre kell gondolni.
Aaron tobb dalban is narratorkent meseli keserves temait, a horgesekbe, karogasokba pedig annyi szenvedelyt visz bele, mintha ettol fuggne az elete. Eneklese-szavalasa maradt ugyanolyan jellegezetes es utanozhatatlan, a The Blue Lotus c. dalban pedig olyan dallamosan enekel, mint soha ezelott.
Minden hangszeres jo dolgokat jatszik, de megis Aaron az, aki lelket lehel az egesz produkcioba, a legmonotonabb riffekre is emlekezetes vokalokat tud hozni. Zeneileg sok ujdonsagra nem kell szamitani (persze azert a lemez valtozatos), viszont erezni lehet, hogy a lelkuk legmelyebol irjak a dalokat es ez az egyik legnagyobb erdeme a bandanak.
Az egyetlen dolog, ami nem nyerte el a tetszesemet, az a borito, a tobbi a reszemrol nagyon rendben van. -Robert Sun- 9/10

<

Reverend Bizarre - Harbinger Of Metal Ep

Egy promo CD (Slice Of Doom, 1999) es a bemutakozo nagylemez (In The Rectory Of The Bizarre Reverend, 2002) utan egy ujabb erdekes anyaggal allt elo a 3 finn doomster.
Nem tudom mennyi racio van egy 74 perces, egy kivetellel csupa uj notat rejto anyagot EP-nek hivni, na de legyen ez az en bajom. Zenejuk kizarolag az old school doom metal rajongoknak szol, tehat aki vagja az olyan zeneket, mint a Saint Vitus, Pentagram, Black Sabbath, annak telitalalat lehet a Reverend Bizarre regi iskolas doom metal-ja.
Valojaban nincs itt semmi olyasmi, amit nem hallottunk volna az emlitett zenekarok lemezein, es megis milyen jo ez a zene! Ami talan egy kicsit megkulonbozteti a Reverend-et mas jelenleg tevekenykedo doom bandaktol, az az enekes Albert Magister karakteres hangja.
Albert nagyon jo dallamokat hoz, erezheto, hogy a Die Healing lemezen szerepelt Scott Reagers hangja nagy hatassal lehetett ra, de a zenei megoldasok is nemegyszer a mar emlitett St. Vitus lemezt idezik. Van egy meghokkento feldolgozas is a lemezen, a Dunkelheit a Burzum-tol.
Nos, ez egesz jol sult el, sikerult egy igazi doom metal dalt faragni ebbol a black metal monolitbol. Igaz, ami igaz, a dal kopott, kietlen hangulata elveszett, megis egy nagyon jol sikerult feldolgozasnak tartom. Aki ismeri ezt a dalt, az ugyis tudja, hogy a sotet, egyedi atmoszferajat lehetetlen reprodukalni.
Albert meglepo modon karog nehany sort a dal vege fele, a From The Void c. tetelben pedig morog/horog es jajgat! Ezt nem tudom, hogy minek vegyem, hiszen mindig is true doom arcok voltak, bar erdekesnek ez is erdekes. Az elso lemez dalait nem sikerult tulszarnyalni, megiscsak ajanlani tudom a veluk valo megismerkedest. -Robert Sun- 8/10

<

Tyranny - Bleak Vistae MCD

A Tyranny egy fiatal kettagu finn formacio, funeral doom-ot jatszanak, e kritika targyat kepezo mini-album pedig valojaban egy demo, amely 2003-ban latott napvilagot.
A Firebox fantaziat latott a Tyranny-ben, leszerzodtette a zenekart es ujra kiadta a demot Bleak Vistae MCD cimmel. Meg kell emliteni, hogy az anyag valojaban nem eppen mini-album hosszusagu, ugyanis a csupan 3 dalt tartalmazo CD mintegy 45 perc terjedelmu.
Zenejuk ultralassu riffekbol all, erre jatszik egy masik gitar nem evilagi, altalaban csak nehany hangbol allo dallamokat. Itt-ott a hatterben felbukkannak billentyus hangszereken szalitott melodiak, ezek is mintha egyenesen a masvilagrol szarmaznanak.
Egyetlen egy tempo, vagy ritmusvaltas sincs ebben a 45 percben, sot a temak is ritkan valtakoznak, mindharom dalnak hasonlo felepitese van, u.h. valtozatosnak cseppet sem mondhato ez a lemez. Termeszetesen a sokszinuseg, mozgalmassag megcsak veletlenul sem volt kituzve celpontnak, epp ellenkezoleg, ugyanis a tagok a monotonitasra torekedtek.
Nos, ez sikerult! Persze mit sem erne ez a zene, ha a monotonitas nem tarsulna melyseggel. Ha az elejen kicsit esemenytelennek is tunt a Tyranny zeneje, idovel megmutatta melyseget.
Zeneileg valahol a Hierophant, Catacombs es az Until Death Overtakes Me kozott helyezkednek el, az elobbi ket zenekartol dallamosabbak, az utobbi bandahoz kepest pedig kevesebb az ambient hatasu reszek szama. Aki birja az emlitett zenekarokat meg amugy a funeral doom-ot, az a Tyranny-vel is batran probalkozhat. -Robert Sun- 7/10

<

Gholgoth - Somnus Mortis Imago

A Gholgoth zenekar peldaja mutatja, hogy aki jo es minosegi muzsikat jatszik es egy kicsit promotalja magat, az nem szamit ha Europa Keleti reszen lakik is, mert a tehetseget elobb-utobb ugyis felfedezik.
Az Visional Inertia demo es a Witchcrafttal kozos kislemez sikere utan kaptak egy 2 lemezre szolo szerzodest a francia Ordealis Records-tol.
A csapat tevekenyseget mar a Visional Inertia demo ota figyelemmel kiserem, bar ott meg nem igazan nyugoztek le, viszont a Witchcrafttal kozos kislemez mar nagyon tetszett. Mikor eloszor meghallgattam a Somnus Mortis Imago-t, be kell vallanom, hogy nem igazan tetszett, tul gyorsnak, zuzosnak es egysikunak tunt. Aztan meghallgattam egy jo parszor es nagyon megfogott, teszik, hogy iszonyatosan erosen szol, minden hangszert kulon is lehet elvezni, es a gyors daralasban nem vesz el egy hangszer sem, ami egy BM zenekarnal azert gondot szokott okozni. Tulajdonkeppen mar nem is jatszik BM muzsikat a csapat, en inkabb ezt Gholgoth metalnak neveznem, ami annyit tesz, hogy egybe gyurtak a 3 kedvenc mufajom jellegzetessegeit (Black/Death/Thrash) es egy olyan gyilkos fozetet krealtak, ami abszolut csak a Gholgoth sajatja.
Teljesen felesleges notakra bontani a lemezt es egyesevel kielemezni, mert egeszeben kell elmelyulni a Somnus Mortis Imago-ban, ami bar elsore nem fog meg, csak a pusztitasaval, viszont egy par elmelyult hallgatas utan kezdenek elobujni a jobbnal jobb temak, megoldasok.
Mindenik zenesz jol teljesit, hallatszik, hogy nem ma kezdtek a zenelest es kulon orom, hogy a dob mellett a bogo altal szolgaltatott ritmust is jol lehet hallani. Sajnos szovegek nem allnak rendelkezesemre, de a cimekbol sejtem, hogy ismet valamilyen koncepcio bujik meg a notakban.
9 notas lesz a CD, az en CDmen van meg egy bonus nota is, ami csak a bakelit verziora fog felkerulni. Hail Gholgoth! -Mirgilus- 8.5/10

<

Eternal Majesty - From War To Darkness...

Az egyre csak erosodo francia BM mozgalom egyik ujabb bandaja a parizsi Eternal Majesty is elkeszitette elso nagylemezet From War To Darkness... cimre keresztelve, ami 8 istentelen, fektelen es pusztito BM tetelt rejt.
Egy rovid intro utan belecsapnak a hurokba es vegig zuzzak az egesz lemezt. Tobbnyire a szelvesz tempokat favorizaljak, amiket neha kissebb-nagyobb kiallasokkal szinesitenek, hogy aztan meg jobban rakapcsolhassanak. Nem ertelmezik ujra a stilust, gondolom, hogy nem is ez a szandekuk, de szerencsere tobbszori hallgatas utan kezdenek megmaradni a temak az emlekezetemben.
Nem mindenik nota uti meg a kello szintet, vannak unalmasabb temaik is, viszont az On My Throne cimu tetelbe, meg fogos reszeket is sikerult belerakniuk, ketseg sem fer hozza, hogy ez a CD legjobb notaja. A hangzas is a stilus kovetelmenyeinek megfeleloen zajos, de nem tul pengeeles.
A szovegek nem igazan nyertek el tetszesemet, tul egyszeruek es szajbaragosak, ezeket a gondolatokat mar vagy tobb tucat lemezen is megfogalmaztak.
Nem egy korszakalkoto mu, de azert a franci BM kedveloinek ajanlott megismerkedni az Eternal Majesty istentelen muzsikajaval. -Mirgilus- 7.5/10

<

Nehemah - Shadows From The Past...

A Nehemah 1992 oktobereben alakult, viszont eddig a Shadows From The Past cimu lemez megjeleneseig mindossze egy 166 peldanyban keszult demo CD-t szabaditottak a vilagra Light Of A Dead Star cimmel. Ahhoz a kiadvanyhoz sajnos nem volt szerencsem, ugy, hogy ez az elso talakozasom ezzel a fantasztikus francia trioval.
Corven altal eletre hivott zenekar a Bathory altal lefektett skandinav BM osvenyen jar, ilyen hangzasu es elgondolasu lemezek utoljara a '90-es evek elejen erkeztek Norvegiabol. Termeszetesen masolasrol szo sincsen, hanem a mult akkori arnyai jelentkeznek teljesen uj kontosbe burkolva. Nem csak zeneileg hatott a csapatra a Bathory, hanem a szovegekre is ranyomta a belyeget a csapat iranti tisztelet.
A nyito Black Winds Over The Walls Of Csejthe a szuzek vereben furdozo es az orok fiatalsagot kereso Bathory Erzsebet grofnorol szol. A Sonner Av Den Fimbulvetr 1993-ban irodott es Corven a '90-es evek eleji skandinav BM szinternek ajanlja. Neha sejtelmes billentyu hangok is szinesitik a zenejuket, sot nehol akusztikus megoldasokra is felfigyelhetunk.
A 8 zsenialis sajat kompozicio melle rejtett notakent megahallgathatjuk a Bathory klasszikus Call From The Grave notajanak nehemahsitott valtozatat, ezt a dalt mar eleg sok banda probalta feldolgozni, de eddig meg a Nehemahon kivul egy bandanak sem sikerult ennyire hitelesen elnyomni ezt a BM opuszt, sot meg a szolot is tokeletesen levettek!!
A CD multimedias reszen egy nagyon hangulatos Nehemah videoklippet lehet megtekinteni (nem a Call From The Grave nota klippes valtozatat, amint azt az egyik jelentos magyar BM magazinban irtak), ez a multimedias resz csak az elso 2000 szerian lesz rajta. -Mirgilus- 9/10

<

Stereochrist - Dead River Blues

A 2002-es Supernatural promo CD 4 notaja sem volt semmi, de azt nem gondoltam volna, hogy ennyire kiraly lemezzel fog megorvendeztetni az azota Stereochrist neven futo zenekar. A CD mindossze 10 dalt tartalmaz 37 percben, de ez a 37 perc ebben a stilusban a legkiralyabb zene amit hallottam az utobbi idoben!
Talan tulzok, de ennyire feeling-es, southern-es hatasu doom-kozeli metalt en az egyes Down lemez ota nem hallottam! Aki nem kapja elo a leggitart e dalok hallatan, az valoszinuleg eleteben nem hallott rock, vagy metal zenet. A laza, souhern rock-os megoldasokat valoszinuleg az olyan zenekaroktol tanultak el, mint a C.O.C., Down, viszont a sulyosabb, szigorubb riffekre nemcsak a Black Sabbath, hanem a Trouble es a Pantera is hatassal lehetett.
Ez utobbi zenekar, illetve a Down hatasat tamasztja ala Fepe egy-egy helyen Phil Anselmo-ra emlekezteto vokalizalasa. A dalok remekul vannak felepitve, mindegyik nota bovelkedik nagyon eltalalt sulyos, vastag riffekben, feeling-es szolokban, illetve fogos enekdallamokban. A temak a gyorsabb, huzos old school rock-os megoldasoktol a lassu, illetve kozeptempos sulyos riffelesig terjednek, a Supersorrow c. dal pedig egy akusztikus szerzemeny a legszebb Down hagyomanyok szerint.
A valtozatossag nemcsak a riffekre es a dalszerkezetekre, hanem a vokalokra is ervenyes. Sok kulfoldi banda enekese tanulhatna Fepetol, ennyire kiraly enektemakat nem sokan tudnak kitalalni. Vegul pedig nemcsak a dalok lettek nagyon eltalalva, hanem a hangzas, a borito es a zsenialis albumcim is nagyon ott van!
Sokaig ecsetelhetnem, hogy milyen kiraly ez a Stereochrist, de ezt a zenet hallani kell, meg kell tapasztalni! Teny, hogy itt nem lehet talalni a metal zenet megujito megoldasokat, de nem is ez a lenyeg ebben a zeneben, hanem a hangulat, azt pedig nagyon sikerult elkapni a zenekarnak.
Nem tudom, hogy fogjak majd ezt a lemezt tulteljesiteni, mindenesetre a lecke az le van adva. -Robert Sun- 10/10

<

Watain - Casus Luciferi

A sved Watain (nevuket a legendas Von zenekar egyik notaja ihlette) 1998-ban alakult es a The Essence Of Black Purity kislemez sikerenek kosznhettek a francia Drakkar kiado 2 lemezre szolo szerzodeset. 2000-ben jelent meg a Rabid Death's Curse, melyik egy nagyon jol megkomponalt BM lemez volt, nemi tipikus sved (a la Dark Funeral) BM hatassal.
2001-ben volt egy megosztott kislemezuk a szinten sved Diabolicummal (The Misanthropic Ceremonies), es megjelent meg egy koncert kazettajuk The Ritual Macabre cimmel. A csapat tobb Europa-i turnen is reszt vett olyan legendas csapatokkal, mint az Unpure, Impiety, Mutiilation, Secrets Of The Moon, Averse Sefira, stb., sot 2-szer is koncerteztek Magyarorszagon!!!
Mar a Rabid Death's Curse lemeznel erezheto volt, hogy tobb van a Watainban, mint amennyit mutattak annal a lemeznel, nem mondom az a lemez is nagyon rendben volt, viszont ez az uj Casus Luciferi egyenesen zsenialis! Mostanaban nem szoktam hatast dobni uj BM albumoknal, viszont a CL annyira megfogott, hogy szinte nem telik el nap, hogy legalabb egyszer meg ne hallgassam.
A CL Lucifer bukasat meseli el 8 tetelre leosztva, termeszetesen elterve nemileg a bibliai valtozattol, tehat mondhatjuk nyugodtan, hogy koncept albummal van dolgunk. A szinte 60 perces lemezen egy pillanatnyi uresjarat sincs, elejetol a vegeig mestermunka, nagyszeru riffekkel talakozhatunk minden notaban, a dalok felepitese nagyon otletes, olyan gitartemak vannak, meg ejsotet dallamokkal varialo szolok, hogy az valami hihetetlen. A tempobol is visszavettek, a notak jatekideje is kelloen hosszu, adtak teret, hogy kibontakozzanak a jobbnal jobb temak. Persze tekeresekban sincs hiany, de ovatosan bannak a gyors reszekkel, nagyon sok kiallas van, meg lassabb, es kozeptempos dongetes.
A hangzas teljesen egyeni, ahogy berakod a CD-t a lejatszoba mar tudod, hogy ez Watain, minden hangszert tisztan lehet hallani, sot a bogo temakat is simman ki lehet hallani a vegeredmenybol, ami egy BM album eseteben eleg nagy ritkasag. Gondolom ezek utan sokan fogjak valasztani a Necromorbus studio szolgaltatasait.
Az i-re a pontot Erik hangja teszi fel, tobb fajta hangfekvesben szorja rank azt atkot, nem volt eleg idom az osszes szoveg komoly attanulmanyozasara, de teny, hogy nagyon otletesen megirt, nem a megszokott "nyaljuk ki a Satan segget" szovegekkel van dolgunk.
Termeszetesen a lemez elsore nem mutatja meg nagysagat, sokszori elmelyult hallgatas szuksegeltetik, viszont minel tobbet hallgatom, annal jobban tetszik, es mindig felfedezek benne valami apro finomsagot! A zeneszek egyeni teljesitmenye is magas szinten van, es a CL egy ujabb pelda arra, hogy metal idegen hangszerek nelkul is lehet ujat vinni a BM mufajba, ez a lemez a megtestesult BM innovacio. Az olyan notak mint a Devil's Blood, Black Salvation, I Am The Earth (Hrghhhh!!!) ketsegtelen, hogy a mufaj legjobb notai kozott lesznek majd szamon tartva. A The Golden Horns Of Darash notaban olyan megoldasok vannak, melyeket utoljara a Mayhem De Mysteriis Dom Sathanas albuman halottam, ez azert sejtet valamit.
Summa summarum, 2003 legjobb BM albuma ketsegtelenul a Casus Luciferi, ha nincs penzed minden lemezt begyujteni csak az igazan ertekeseket, akkor ebbe nyugodt szivvel beruhazhatsz, mivel nemcsak a belbecs, hanem a kulcsin (19 oldalas booklet, az osszes szoveggel, es erdekes abrakkal!) is messze az atlag felett van. -Mirgilus- 10/10

<

Skyforger - Sword's Song

A Skyforger legenysege gondolt egyet, es szintiszta kedvtelesbol rogzitettek egy szaz szazalekos folk lemezt a barataik segitsegevel. A bookletben fogatkoznak, hogy ok nem professzionalis folk zeneszek, viszont tudjuk, hogy a nepzene nem a virtuoz, hibatlan jatekrol szol, hanem a szivbol, lelekbol eloadott notakrol. Szerencsere ilyenekbol nincs hiany, a zeneszek olyan atelessel, hittel, tuzzel es meggyozodessel nyomjak ezeket a tradicionalis lett dalokat, hogy az valami elkepeszto. Bar nem vagyok szakertoje a lett nepzenenek, es lettul egy arva szot sem ertek, viszont a dalok hangulata, a dallamok nagyon megerintenek. Nagyon sok nepi hangszert hasznalnak, melyeket nev szerint nem igazan tudtam beazonositani, vannak harci dobok, akusztikus gitar, doromb, skot duda es meg egy csomo mas erdekes hangszer is szinesiti a dalokat.
Az album erdekesseget noveli, hogy a regebbi Skyforger lemezekrol ismeros dalokat is athangszereltek, es ezek az uj valtozatok igy akusztikusan is megalljak a helyuket. A dalok szovegei szerencsere angolul is olvashatoak, ezek harcos buszkesegrol, lett nepi szokasokrol, eskuvokrol, haza szeretetrol, meg csupa olyan dologrol dalolnak, melyekrol az atlag globalizalodott, uniformizalt, lebutitott, TV-t bamulo egyenek meg hirbol sem hallottak! A Thunderforge lemezrol ismeros Sandra "Rasa" csodalatos hangjat itt is hallhatjuk, de meg egy kissebb korust is felvonultatnak a kello hangulat elereseert.
Tudomasom szerint a lemezt csak a Skyforger siteon lehet beszerezni, nem lesz terjesztve, de aki igenyes, es ertekes kiadvanyt akar birtokolni az nyugodtan rendelje meg, mert teliholdas nyari ejszakakon a tabortuz mellett, egy par pohar bor tarsasagaban ennel jobb muzsikat nem is kivanhat a foldi halando! -Mirgilus- 9/10

<

Skyforger - Thunderforge

Eleg sokat kellett varni az uj Skyforger lemezre, de szerencse, hogy a sok kellemetlenseg ami tortent a csapattal nem befolyasolta a lemez minoseget. Hely hiany miatt nem terek ki ezekre a kellemetlensegekre, legyen eleg annyi, hogy atverte oket az Ars Metalli kiado, aki tobbre kivancsi, az olvassa el a teljes sztorit a zenekar honlapjan.
Eleg sok valtozas tortent az elozo lemezekhez kepest, a legszembetunobb valtozas, hogy nagyon lelassultak, tobbnyire kozeptempos dalok dominalnak, csak nagy ritkan lepnek a pedalra, a masik valtozas, hogy nem haborus temakban erdekeltek, hanem a lett nep mondavilagabol, hiedelmeibol, mitoszaibol meritenek egy albumra valot. Minden egyes dal temakorere nem terek ki viszont megemlitem, hogy irtak dalt a nyari napejegyenlosegrol (The Shortest Night Of The Year), a holdrol (Warlord Of The Night Sky), sot meg egy tradicionalis lett eskuvoi dalt is skyforgeresitettek (Long Dance). Az egyik legjobb nota ugy zeneileg, mint szovegileg a Thunderforge, ami ugyebar a nap forgato istenrol szol (Skyforger). Az Oh Fog, Oh Dew cimu notaban meg noi enek is szinesiti a dalt, amire eddig meg nem volt pelda Skyforger lemezen. Szemelyes kedvencem az utolso ket nota, a Through The Gates Of World Beyond, melyik a temetes temakoret boncolgatja, es a zaro tetel az In Darkness And Frost, ami az elet ertelmere keres valaszt, termeszetesen a pogany nepekre jellemzo felfogasban.
A lemez nagysaga abban rejlik, hogy szinte szovegek nelkul, mindossze a szam cimeket ertelmezve lehet kibogozni a mondanivalojat, a zene kitunoen adja vissza a koncepciot, bar nem mindenhol hat elso hallgatasra, de aki szan ra egy kis idot konnyen megbaratkozik a Thunderforge lemezzel is, ami bar lenyegesen elter az elozo lemezektol, minosegben abszolut csak azokkal emlitheto egy lapon.
Most is hihetetlenul sok nepi hangszer szinesiti a dalokat, a rigai Phoenix studioban rogzitett lemez hangzasa hibatlan, eros es minden hangszert tisztan hallani. Pagan/Folk metalban pillanatnyilag a Skyforger az abszolut kiraly csapat, es a Thunderforge lemez, ezt a tenyt meg jobban megerositi! -Mirgilus- 8.5/10

<

Haus Arafna - The Singles 1993-2000

Mivel mostanaban a kaloz kiadvanyok korat eljuk (sajnos), es a regi HA bakelit kislemezek hamisitott CD-r valtozatait egyesek horribilis osszegekert aruljak az interneten, a kiado ugy dontott, hogy az eddig megjelent osszes HA bakelit kislemezt ujramasterizalja, es feljavitott minosegben egy valogatas CD-n bocsajtja forgalomba.
Ez egy nagyon jo huzas volt a kiado reszerol, mivel a korai kislemezek nagyon limitalt szeriaban jelentek meg es beszerzesuk egyenesen lehetetlen. Az eddig megjelent 4 HA kislemez szerepel a CD-n idorendi sorrendben. Az elso 4 szam a Sex U Mas (1993) kislemezrol valo, ezt koveti a Take One Get Two (1995) kislemez 2 notaja, majd jon a szemelyes kedvencem az 1998-ban megjelent Last Dream Of Jesus 3 notaja, es a sort pedig a 2000-ben megjelent Fur Immer 4 notaja zarja.
A CD-n jol kovetheto a HA fejlodes vonala, mig az elso ket kislemez notai szintiszta power electronic/death disco/death industrial vonalon mozognak, addig az utolso 2 kislemez mar szinte "slageres".
Az ujabb notak sokkal zeneibbek, viszont aki eddig meg nem hallott HA zenet, az ovatosan kozelitsen ehhez a kiadvanyhoz, mert itt nem a mar megszokott, klasszikus ertelemben vett muzsikat hallhatunk. Nem probalkozom meg azzal a lehetetlen feladattal, hogy szavakkal leirjam a HA elkepesztoen muveszi hangaradatat, mert ugysem sikerulne, maradjunk annyiban, hogy amit csinalnak az teljesen eredeti, ilyen zenet en meg mas zenekartol nem igazan hallottam. Olyan frekvencian jonnek a rezgesek nemely daloknal, hogy mar az ember nem is a fuleivel erzekeli, hanem a borodon, meg a gyomrodban erzed az oszcillaciok aradatat.
A booklet kivitelezese most is nagyon impozans, eddig meg sehol nem publikalt fotokkal, csak azt sajnalom, hogy a szovegeket nem nyomtattak bele, kar, mert egy-ket notanal nem igazan ertem, hogy mit enekel Mr.Arafna, es az olyan notak, mint a No Right To Live, Rabels Have No King, meg a Paranoia szovegei nagyon erdekeltek volna!
Agyon globalizalt, uniformizalt vilagunkban nagyon jo tudni, hogy meg mukodnek ilyen formaciok, mint a HA, akik nem kovetnek semmilyen trendeket, kereskedelmi mutatok nem befolyasoljak kreativ muveszetuket. Remelem, hogy meg sokaig ez igy lesz, en minden esetre varom a folytatast, akinek felkeltettem az erdeklodeset, az nyugodtan lepjen veluk kapcsolatba, mert itt a penzedert minosegi, es eredeti muzsikat kapsz cserebe. PRO EXTREMIS : PRO GALAKTHORRRO -Mirgilus- 10/10

<

Ildjarn - 1992-1995

A norveg egyszemelyes Ildjarn minden idok legprimitivebb BM "bandaja" volt, meg a Hellhammernel is primitivebb muzsika megteremtese fuzodik az Ildjarn nevehez, ami onmagaban sem kis teljesitmeny. A banda mar evek ota nem aktiv, viszont az evek soran nagyon sok anyag gyult ossze, melyek mostanaban jelennek meg ilyen-olyan formatumban.
Ismertetom targyat kepezo lemez egy tobb mint 72 perces atfogo valogatas az Ildjarn munkassagabol '92-tol egeszen '95-ig bezarolag, ami a lemez cimebol is kideritheto. Az anyag apropojat az adja, hogy a regi Ildjarn lemezek ultra limitalt peldanyszamban jelentek meg, es nagy reszuk mar hozza ferhetetlen. Szerencsere nem csak a sorlemezekrol kimasolt notakat pakoltak fel a CD-re, hanem van itt egy csomo kiadatlan nota, meg remix valtozat is. Emlekszem annak idejen mindenhol szinte nullassal ertekeltek az Ildjarn teljesitmenyet, mara viszont kultusz bandava valt a csapat, rengetegen probaljak reprodukalni az Ildjarn monoton, rideg primitivseget, inkabb kevesebb, mint tobb sikerrel.
A notak egy 4 savos keverovel voltak rogzitve, ennek megfeleloen nagyon eles, horzsolo a hangzas, es mindossze 2000 peldany keszult a CD valtozatbol!
Nem sok embert ismerek akik egy ultukben vegig tudnak hallgatni, ezt a tobb mint 72 perces lemezt, anelkul, hogy orditananak az idegessegtol, minden esetre nalam mostanaban sokat forog a lejatszoban, szamomra az Ildjarn minden idok egyik legjobb es legeredetibb bandaja volt, es az is lesz a jovoben is. Ildjarn rules!!!! -Mirgilus- 9/10

<

Deathspell Omega - Infernal Battles

A NH megelegelte a sok kaloz kiadvanyt, es megjelentette CD valtozatban is a Deathspell Omega elso nagylemezet, ami 2000-ben jelent meg csak kizarolag bakelit valtozatban, es nagyon limitalt szeriaban. Mivel sehol sem tudtam beszerezni a bakelit valtozatot, ezert nagyon orultem ennek az ujrakiadasnak, mivel a DO az egyik kedvenc francia BM bandam.
A vegere meg az 1999-ben keszult Disciples of the Ultimate Void cimu egyetlen demojukat is felraktak, hogy teljes legyen a rajongo orome. A demos notak megszolalasa joval gyengebb, es nagyon sok os thrash metal hatassal rendelkeznek (The Ancient Presence Revealed). Mivel nem uj lemezrol leven szo, ezert nem fogom nagyon kielemezni az Infernal Battlest, csak annyit mindenkeppen erdemes megemliteni, hogy ez a lemez mentes mindenfele modern szartol, verbeli underground hangzassal felvertezett, igaz, zsigerbol jovo BM muzsikat rejt.
Ketsegtelen, hogy az igaz BM szellemiseget az olyan csapatok fogjak tovabb vinni, es apolni, mint a DO, es nem pedig a mainstream mediaban pozolo divatmajmok. -Mirgilus- 8/10

<

Deathspell Omega - Inquisitors Of Satan

Az Inquisitors Of Satan a DO masodik nagylemeze, 2002-ben jelent meg csak kizarolagosan bakelit valtozatban, es nagyon limitalt szeriaban. Ebbol a kiadvanybol is nagyon sok kaloz valtozat kering az undergroundban, es horribilis osszegekert adjak-veszik. Ezt megfekezendo jelent meg a tavaly CD-n is az Inquisitors Of Satan. A borito teljesen megegyezik a bakelit valtozateval, bonusz notat meg felesleges keresni rajta, mert nincs.
Mig az Infernal Battles lemeznel voltak meg thrash hatasok, meg nem mindenik nota volt egyforman kimagaslo, addig ezen a masodik lemezukon a francia brigad nem hibazott, egy olyan 7 szamos mestermuvet keszitettek mely egybol kiemelte oket a BM aradatbol. Nincs egy percnyi uresjarat sem, csak szintiszta pusztito fekete fem. A DO ezen a lemezen keresztmetszetet adja a mufajnak, ha valakinek egyetlen lemezt kene felraknom amin vegytiszta BM hallhato, akkor biztos, hogy ezt a lemezt valasztanam. A zenekar nem csak zeneileg es szovegileg testesiti meg a BM mufajt, hanem hozzaallasban is. Meg azt sem lehet tudni, hogy hanyan vannak, zenekari kepet meg nem lattam roluk, es egy kezemen meg tudom szamolni a csapattal keszult interjuk szamat is.
Notakat kiemelni teljesen felesleges ezt a 7 tetelt egyben kell hallgatni es elmelyulni benne, csak azt sajnalom, hogy a szovegek egymasra vannak nyomtatva, hogy ne nagyon lehessen kibogozni a koncepciot. KULT!!!! -Mirgilus- 9/10

<

Clandestine Blaze/Deathspell Omega - Split CD

Anno a NH kiado fogadkozott, hogy ok sohasem fognak ujrakiadasokat csinalni, ezen kijelentest megcafolva, tavaly ujra piacra dobtak az elso Satanic Warmaster lemezt, es most itt van a Clandestine Blaze/Deathspell Omega Split CDs ujraja is. Teny, hogy ez a kiadvany csak bakeliten volt hozzaferheto, es a kiado azzal indokolja a CDs megjelenest, mivel sokan kezdtek hamisitani es terjeszteni az anyagot CD-r Valtozatban, hogy ez mennyire igaz, vagy sem, azt nem tudom, de nem is erdekel...
A borito teljes mertekben megegyezik a bakelit valtozateval, sot meg bonus notak sincsenek, ez azert korrekt dolog! A CD elso 4 szamat a finn Clandestine Blaze jegyzi a toluk mar jol megszokott minosegben, egy 4 savos keverovel rogzitettek a notakat, de a hangzasra nem lehet panasz, olyan amilyennek kell lennie egy Black Metal kiadvanynak. Nagy kedvencem a dallamos gitartemakkal megpakolt, tobbnyire gyors tempoval vagtato Raping The Innocent, az abszolut csucspont pedig a lassu, mondhatni doomos, vontatott, massziv kovulet a Genocide Operation, melynek a szovege sem piskota. A dal emlekeztet a Goat - Creative Alienation notara, de meg annal is morbidabb, es betegebb. Mar csak ezert az egy notaert erdemes beszerezni a lemezt, ketseg nem fer hozza, hogy a Genocide Operation a valaha irt legsotetebb, es egyben legjobb Black Metal opusz!! A CB napjaink egyik legjobb BM bandaja, ha eddig nem talakoztal pokoli muveszetukkel, akkor mindenkeppen erdemes beszerezni az ultra limitalt kiadvanyaikat. 9/10
A CD utolso 3 notajat a teljes ismeretlensegbe burkolozo francia Deathspell Omega jegyzi, akik nem sokat szaroznak, hanem egyszeruen pofadba vagjak a Black Metalt. Tobbnyire gyors tempoval szaguldanak, amiket kissebb nagyobb kialasokkal szakitanak meg, hogy ismet rakapcsolhassanak. Erzodik a 90-es evek eleji BM bandak hatasa, ami szinten pozitivum, szerencsere jo notakban, temakban nincs hiany. Ha birod a masodik lemezuket az Inquisitors Of Satant, akkor ezt a 3 szamot is nagy megelegedessel fogod hallgatni. Csak azt sajnalom, hogy a szovegeket ismet a jol bevalt DO stilusban nyomtattak a boritora, hogy meg veletlenul se lehessen azokat elolvasni. 9/10 -Mirgilus-

<

Thou Art Lord - DV8

7 evvel az 1995-os Apollyon lemez utan Sakis (Rotting Christ) es Magus (Necromantia) ugy dontottek, hogy itt az ideje ujra megmutatni, hogyan is kell jatszani a kompromisszummentes black/death metal muzsikat.
A vokalok nagyreszet ezuttal a Septic Flesh-bol ismert Seth vallalta el, a dobokat pedig egy Akis nevu ficko jatszotta fel, aki mar a Naer Mataron-ban es a Septic Flesh-ben is bizonyitott. Zenejuk annyiban valtozott, hogy ezuttal majdnem teljesen hianyoznak a klasszikus zenei hatasok, de nagyjabol maradtak a tipikus Thou Art Lord-os zenei megoldasok.
Agressziv, tobbnyire gyors black/death metal riffekbol allnak a notak, de itt-ott billentyus hangszerek altal szallitott dallamok is gazdagitjak a hangzast, termeszetesen ezek sohasem nyomjak el a gitarokat, inkabb csak hangulatfesto szerepuk van. Ritkabban thrash-es riffek is felutik a fejuket, a The Shadow Doctrine c. dalba pedig egy Iron Maiden-t idezo dallamos heavy metal temat is irtak.
Az Apollyon lemezuk nekem jobban tetszik, foleg amiatt, mert ott tobb kozeptempos dal volt, de a rajongok nem hiszem, hogy csalodnanak a DV8-ban. -Robert Sun- 7/10

<

Horrified - Deus Diabolus Inversus

Bar ez mar a 3-ik Horrified lemez, nekem most van eloszor szerencsem ehhez a nagyon erdekes zenet jatszo, Gorogorszagban szekelo hordahoz. Zenejuk a death metal-ban gyokerezik, de sok metaltol idegen zenei motivum is felbukkan muzsikajukban.
A tempok a lassu, doom-os utemektol a szaguldosabb reszekig terjednek, de megiscsak a kozeptempok dominalnak. Gore nevre hallgato enekesuk sokfajta vokalozast felvonultat a dalokban, van itt kiabalas, horges, karogas, valamint dallamosabb enek is. A riffekre a death metal bandak mellett szerintem a Voivod es az Opeth is hatassal lehetett, de olyan bandakhoz is lehetne hasonlitani a Horrified-ot, mint az Arcturus, vagy a kesei Emperor.
Osszesen 13 szam kapott helyet az 54 perces lemezen, ezek kozott sok olyan dal van, amely olyan non-metal zenekarok hatasat sejteti, mint a Devil Doll, vagy a Sopor Aeternus. Neha folkos, kozepkori temak is felutik a fejuket, a legjobb pelda erre a noi enekkel megtamogatott Argenteum Astrum. Elegge valtozatos lett a lemez es a dalok nagyreszebe sikerult valami furcsa, bizarr temat belopni, legyen az riff, szolo, billentyu, illetve enektema, mindet athatja egy kulonleges, beteges atmoszfera.
Akik bizarr, avantgarde metal-ra vagynak azok feltetlenul megkell ismerkedjenek ezzel a lemezzel. Egyebkent az egyik dalban az Opeth-es Mike is vokalozik. -Robert Sun- 8.5/10

<

Enshadowed - Intensity

Az Enshadowed 5-6 evvel ezelott extrem black metal-t jatszott, 4 demot is keszitettek, de idovel valtozott a csapat felallasa es zenejuk is formalodott. A regi felallasbol ma mar csak a gitaros Necro van itt, viszont a regiek helyere erkezett uj tagokkal megerosodott banda egy nagyon jo albumot keszitett el, amely mar a masodik nagylemez a zenekar torteneteben.
Kiadojuk mizantropikus death/black metal-nak nevezi zenejuket, ettol jobb cimket en sem tudnek kitalalni. A szovegeket tanulmanyozva meggyozodtem a zenekar mizantropikus beallitottsagarol